Nem nyúlnak a kamatokhoz

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi kamatdöntő ülése óta eltelt időben erősödött a hazai inflációs nyomás, a pénzromlás üteme a múlt hónapban már elérte a 4 százalékot, a jegybank által is szorosan figyelt, indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció pedig 3,5 százalékon állapodott meg. Az infláció emelkedésében az élelmiszerek és az energia drágulása játszott főszerepet. Előretekintve azonban az ezekből fakadó bázishatások kifutásával az infláció az év közepére valamivel 3 százalék alá süllyedhet, és éves átlagban is e szint körül alakulhat Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája szerint. Ezért a jegybank várhatóan nem változtat a kamatkondíciókon, és a három hónapos Bubor a jelenlegi szintek közelében maradhat az év folyamán.

A forint eközben a 337,40-os szintig gyengült az euróval szemben, ami új negatív rekord. A jegybankot ez nem zavarja, mivel számára nem pénzügyi stabilitási kérdés az árfolyam alakulása, 2010 óta ugyanis jelentősen csökkent a magyar gazdaság devizakitettsége. A magas bérnövekedés és a feszes munkaerőpiaci kondíciók miatt azonban az MNB el akarja kerülni az árfolyam hirtelen leértékelődését, mivel az esetleg negatívan hathat az inflációs várakozásokra. Emiatt a legutóbbi FX-swap-aukción már nem fogadott be ajánlatot, amivel jelezhette a piacnak, hogy további leértékelődést – ilyen rövid idő alatt – már nem tart kívánatosnak.

Kedden–szerdán az amerikai Fed is kamatdöntő ülést tart, a piaci várakozások szerint a ráta az 1,5–1,75 százalékos sávban marad. Az indoklás a megszokott lehet, utalhatnak arra, hogy az inflációs kilátások nem változtak, és a munkaerőpiaci kondíciók továbbra is feszesek, dacára annak, hogy a bérdinamika 15 hónap után 3 százalék alá csökkent. A leglényegesebb kérdés nem is a kamat ügye, hanem az lesz, hogy a Fed vajon meddig akarja folytatni a rövid lejáratú állampapírok vásárlását, amellyel a bankközi piacok likviditását javítaná.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja