Novemberben kissé csökkent az export és az import értéke

Tavaly novemberben az export euróban számított értéke 0,1 százalékkal, az importé 0,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelmi mérlegtöbblet 59 millió euróval 500 millió euróra nőtt – jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az export és az import ezt megelőzően tavaly júniusban csökkent 7,3, illetve 2,3 százalékkal.

A novemberi export értéke 9,469 milliárd euró volt, 625 millió euróval kevesebb az előző havinál és 11 millió euróval kisebb az egy évvel korábbinál. A novemberi import 8,969 milliárd euró tett ki, ami 647 millió euróval elmaradt az előző havitól, és70 millió euróval az egy évvel korábbitól.

Forintban számolva az export 3,2 százalékkal, az import 2,5 százalékkal nőtt az előző év novemberéhez viszonyítva.

A forint árfolyama tavaly novemberig egy év alatt 3,59 százalékkal (11,56 forinttal) gyengült az euróval szemben és 6,47 százalékkal (18,37 forinttal) a dollárral szemben.

A múlt év első tizenegy hónapjában az export euróban 4,4, forintban 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import 4,9, illetve forintban 6,9 százalékkal nőtt. A tizenegy havi exporttöbblet 272 millió euróval lett kevesebb, 4,866 milliárd eurót tett ki.

Az export január-novemberi értéke 101,456 milliárd euró volt azaz meghaladta a 100 milliárd eurót, amihez az előző két évben még a decemberi kivitel is szükséges volt. Az export 2018-ban lépte át először a 100 milliárd eurót 680 millió euróval, 2019-ben pedig 4,855 milliárd euróval szárnyalta túl a 100 milliárd eurós küszöböt.

Az import 96,590 milliárd eurót tett ki a múlt év első tizenegy hónapjában, így biztosra vehető, hogy az év végére az is eléri a 100 milliárd eurót, amitől már 2018-ban is alig maradt el, hiszen 99,335 milliárd euró volt.

A külkereskedelmi termékforgalom novemberi részletes adatait január 31-én közli második becslése alapján a KSH.

Fékezett a külkereskedelem, 500 millió euróra nőtt a többlet

Az eddig megjelent adatok nem mutatnak a belső kereslet lassulására, az import alacsonyabb növekedését a cserearányok – így az energiahordozóárak októberi csökkenése – jelentős javulása okozhatta. A külkereskedelmi többlet csökkenése az utóbbi hónapokban megállt, a többlet növekedésével pedig a külkereskedelem ismét támogathatja a gazdasági növekedést. A kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére az export növekedése pedig a jobb kapacitás kihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözi. Tavalyelőtt összesen 4,1 százalékkal nőtt az export, míg 7,3 százalékkal nőtt az import, ennek hatására a külkereskedelmi többlet 2,56 milliárd euróval 5,52 milliárd euróra csökkent. A tavalyelőtt részben egyszeri tényezők fékezték az export bővülését, a WLTP bevezetése meredek visszaesést okozott az európai autó eladásokban, azonban az egyes modellek forgalomba hozatalai engedélyének megszerzése után újra emelkednek az eladások, így az export is. Így tavaly szeptembertől – a korábbi előrejelzésünknek megfelelően – már tartósan emelkedik a külkereskedelem többlete a WLTP tavaly szeptemberi bevezetése miatti alacsony bázis hatására. A külkereskedelmi többlet két évvel ezelőtti romlását azonban részben az olajárak emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami a tavalyi év során némileg javult. Tavaly összességében már csak kisebb visszaesést várunk a külkereskedelmi többletben, döntően új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, az utóbbi így részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. A cserearányok romlása szintén megállhat, így tavaly kismértékben, 5,2 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet. A következő években azonban újra emelkedhet a külkereskedelem többlete a belső kereslet, nagyrészt a beruházások lassulása miatt, ami az import növekedési ütemét is lassítani fogja, így idén 5,5 milliárd euró fölé emelkedhet a külkereskedelmi többlet. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg a következő években ismét, a külső finanszírozási képesség pedig tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, a következő években pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adhatnak, így a következő években a forint lassú és fokozatos erősödésére számítunk.