Robusztus marad a növekedés a régióban

Európa nagy gazdaságai tavaly csaknem recesszióba süllyedtek, és továbbra sem tudni, elérte-e az eurózóna a mélypontot, de Közép-Európa viszonylag gyorsan növekedett. A negatív hatás lassan, de biztosan megérkezik, ám a régió 2020-ban is felülteljesítheti nyugati exportpiacait – köszönhetően a belső motorok felpörgésének.

A tavalyi évről nincsenek végleges adatok, de a harmadik negyedévben az Európai Unióban Magyarországon volt a leggyorsabb az éves növekedés: 5 százalék, tízszerese a német bővülésnek és négyszerese az eurózónáénak.

A tavalyi év egészét tekintve Magyarország továbbra is az élen állhat a Reuters de­cemberi elemzői felmérései szerint, csaknem 5 százalékos növekedéssel. A német ütem 0,5 százalék lehetett, az eurózónáé 1,2 százalék.

Idén kismértékben, de gyorsíthat Németország, az eurózóna pedig inkább lassulhat: körülbelül 1 százalékos ütemre.

Az előrejelzések szerint a budapesti és a varsói statisztikák 3,3 százalékra lassuló GDP-bővülésről számolhatnak majd be (a lengyelek esetében a 2019-re becsült 4,2 százalékról).

A Világbank tegnap kiadott prognózisa 3 százalékos magyar és 3,6 százalékos lengyel bővüléssel kalkulál. A lassulás mindenképp szembeszökő, de ilyen magas rátákat vélhetően nem ér el más uniós gazdaság.

Az MNB számításai szerint az eurózónához való felzárkózás folytatódásához legalább 2 százalékpontos növekedési többlet kell. Ez a magyar és a lengyel esetben meglehet, a csehek és a románok konvergenciája azonban vélhetően most nem folytatódik. A magyar növekedést illetően az MNB egyébként optimistább az elemzői konszenzusnál: decemberi inflációs jelentésében 3,7 százalékot jósolt, bár a lakossági fogyasztásban és az export bővülésében is némi lassulásra számít.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható