A nagyvállalatok bizakodóbbak a középvállalatokhoz képest

Megszakadt az üzleti bizalom szintjének egy éve tartó visszaesése, a cégvezetők várakozásai januárban már javultak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúramutatója 26-ról 32 pontra emelkedett – közölte az MKIK GVI.

A januári felmérés alapján a negyedéves konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb (41), míg a feldolgozóipari cégek körében a legalacsonyabb (27).

Az előző negyedévhez képest az építőipari cégeknél 22, a kereskedelmi és a szolgáltató vállalatok körében 6-6, a feldolgozóipari cégek körében pedig 4 pontos volt a növekedés.

A mutató a döntően exportáló vállalkozások körében a legalacsonyabb (28 pont), a részben exportálók esetében 35 ponton áll, míg a nem exportáló cégek körében 34 pont.

Az előző negyedévhez képest a nem exportáló cégek körében 8 ponttal, a döntően exportáló cégek között 6 ponttal, a részben exportáló vállalatok csoportjában pedig 2 ponttal nőtt a mutató értéke.

Az almutatókat vizsgálva az MKIK GVI megállapítja, hogy a cégvezetők a jelenlegi jövedelmezőség és a beruházások várható szintje kivételével rendre optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat, mint tavaly októberben.

Az előző év azonos időszakához képest viszont – a beruházások várható szintjével kapcsolatos várakozások, illetve a várható kapacitáskihasználás kivételével – minden mutató negatívabb helyzetértékelést tükröz.

A januári adatok alapján a nagyvállalatok jellemzően optimistábban ítélik meg helyzetüket a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva, kivételt csak a beruházások várható szintje, az elmúlt fél év termelési szintje, illetve a várható létszám értékelése jelent ez alól.

A 250 fő feletti nagyvállalatok lényegesen pozitívabban látják jelenlegi pozícióikat, azonban létszámvárakozásaik számottevően pesszimistábbak a kis- és középvállalkozásokénál.

Az intézet negyedévente 400 cégvezetőt kérdez meg konjunktúrafelmérésében cége üzleti helyzetéről és kilátásairól. A mutató a pozitív és a negatív helyzetértékelést adók arányának különbsége, mínusz 100 és plusz 100 közötti értékeket vehet fel. Mínusz 100-at akkor, ha minden cég negatívan, plusz 100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét.