A sertéscomb drágult a legjobban

Januárban 33,6 százalékkal kellett többet adni a sertéscomb kilogrammjáért, mint egy évvel korábban, ez a legnagyobb drágulás – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A tetemes árváltozás egy rendkívüli eseménynek,

az afrikai sertéspestis világméretű elterjedésének tudható be, amely mindenhol magasra kényszerítette a disznóhús árát.

A drágulás átgyűrűzhet azokra a termékekre is, amelyeket a vásárlók a sertés helyett választanak: például a marha- vagy a pulykahúsra, ezeknek az ára is jócskán megemelkedett. A jelek szerint a csirke kevésbé számít a sertéshús helyettesítőjének, a csirkerészek drágulása elmaradt a többi húsféléétől.

A januári adatok között első látásra a ruhaöblítő 69 százalékos drágulása a feltűnő, ám míg a KSH 2019-ben 700–1000 milliliteres kiszereléseket vizsgált, ez év elejétől 1600–2000 millilitereseket, amelyeknek értelemszerűen magasabb az áruk.

A tíz leggyorsabban dráguló termék közül nyolc élelmiszer, az egy év alatt 10 százalék felett dráguló 19 termékből 14 tartozik ebbe a termékkategóriába,

ahol az árak eszerint gyorsan nőnek.

Januárban átlagosan 6,7 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerért, mint egy évvel korábban.

A benzin és a gázolaj ára szintén nagyot emelkedett, ám éppen ez utóbbiak azok a tételek, amelyek miatt a Magyar Nemzeti Bank és az elemzők is az infláció mérséklődését várják az olajárak világpiaci áresése következtében.

További részletek a Világgazdaság keddi számában