Az elemzőket is meglepte a friss GDP-adat

A várakozásokat lényegesen felülmúlva, 4,5 százalékkal bővült a hazai GDP a tavalyi negyedik negyedévben, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévhez képest, így a tavalyi évben 4,9 százalékkal nőtt a GDP az előző évi 5,1 százalékos növekedést követően – írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Közel 5 százalékkal nőtt tavaly a magyar GDP

Magyarország bruttó hazai terméke a tavalyi negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 4,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2019 egészében a GDP 4,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A Központi Statisztika Hivatal (KSH) előzetes közleménye alapján a növekedést a kis- és nagykereskedelem, a kereskedelmi ingatlanpiac és a turizmus kiemelkedő teljesítménye húzta legnagyobb mértékben.

Az előzetes ipari és építőipari adatok alapján nagyobb lassulásra lehetett számítani az elemző szerint, mivel negyedéves alapon mind az ipar, mind az építőipar kibocsátása egy százalékot meghaladó mértékben csökkent,

ami mintegy 0,4 százalékponttal ronthatta a GDP-t, így a piaci szolgáltatások impozáns teljesítménye bőven ellensúlyozták az előbbi szektorok visszaesését.

A szolgáltatások húzhatták a GDP-t

Éves összehasonlításban szignifikánsan csökkent az ipar és az építőipar növekedése, amelyet jórészt ellensúlyozhatott a szolgáltatások gyorsuló növekedése. A GDP felhasználási oldalán érdemben gyorsulhatott a fogyasztás, lassulhattak a beruházások, míg a külkereskedelem hozzájárulása minimálisan pozitív lehetett a külkereskedelmi mérleg enyhe javulásának köszönhetően.

A béremelések és a beruházások tarthatják magasan a növekedést

A magyar növekedés ismét dobogós lehet az Európai Unión belül – értékelte a KSH adatait Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az ipar és az építőipar decemberi visszaesését részben feltehetően a szokásosnál hosszabb szabadságolások okozhatták, valamint az autóipar átmeneti leállása az alacsonyabb széndioxid kibocsátású gépkocsik gyártására való felkészülés. Ezért a következő negyedévekben gyorsulhat az ipari és építőipari termelés, az előbbit az új kapacitások, az utóbbi az irodaépítések szignifikáns felfutása mellett a további ipari beruházások, állami megrendelések húzhatják – közölte az elemző.

Suppan Gergely szerint az idén is közel kétszámjegyű bérnövekedés miatt a fogyasztás – noha a magas bázis miatt lassuló mértékben – továbbra is tartós támasza marad a növekedésnek. A magas bázis és a lassan kifutó, de még folyamatban levő uniós támogatások miatt a beruházások szintén lassulhatnak, emiatt azonban az import növekedése is lassul miközben az új exportkapacitások növelik az exportot, így a külkereskedelem várhatóan növelni fogja a GDP-t a következő években.

Az elemző kiemelte, hogy

a hazai gazdaság növekedése ismét bőven felülmúlta a régiós országok növekedését: a cseh GDP növekedése 1,7 százalékra lassult az előző negyedévi 2,5 százalékról, a szlovák GDP növekedése 2,1 százalékra gyorsult az előző negyedévi 1,3 százalékról, míg a román GDP növekedése 4,3 százalékra gyorsult az előző negyedévi 3 százalékról.

Pozitív meglepetés

A magyar gazdaság ismételten pozitív meglepetést okozott – kezdte kommentárját Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A friss GDP-adattal Magyarország továbbra is Európa élmezőnyébe tartozhatott a negyedik negyedévben.

A mai adatközlés annak fényében számít különösen meglepőnek, hogy a havi adatok alapján mind az ipar, mind az építőipar jelentős lassulást mutatott 2019 negyedik negyedévében. Vélhetően a hozzáadott érték – főleg a hatékonyságnövelés és a béremelkedés hatására – gyorsabban tudott bővülni, mint maga a kibocsátás, illetve a szolgáltatószektor okozhatott még jelentős pozitív meglepetést.

A pénteki vártnál kedvezőbb adat egyben azt is jelenti, hogy egy kicsit jobb helyzetben érhette a magyar gazdaságot az idei első negyedév első globális sokkja, a koronavírus.

Az elemző szerint ezek alapján talán egyelőre nem kell számítani a gazdasági növekedés igen drasztikus lassulására. A negyedéves teljesítmények alapján azonban aligha lehet tagadni, hogy a lassú, de fokozatos mérséklődés a gazdasági teljesítményben már 2019 folyamán megkezdődött és 2020-ban is folytatódik majd.

A jelenlegi információk alapján idén átlagosan 3,8 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálnak az ING-nél. Az előrejelzést övező kockázatok kiegyensúlyozottnak tekinthetők – tette hozzá.

Folytatódhat a lassulás

A friss adat megfelel a várakozásoknak, a lassulás várható volt az ipar és az építőipar év végi lendületvesztése miatt. A GDP-növekedés motorját továbbra is a piaci szolgáltatások adták – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Előzetes adatokról van szó, így a részletes számok módosíthatják a végeredményt, de az előző negyedévekhez képest biztosan lassult a növekedés – tette hozzá.

Az elemző szerint az idén folytatódhat a lassulás. „A nemzetközi gazdaság visszafogottabb teljesítménye, a magyarországi uniós beruházások kifutása, a koronavírus-járvány miatti gyárleállások miatt 2020-ban a mostani kilátások szerint 3,7 százalékos bővülés várható. Ez a prognózis számol a kormány által már belengetett gazdaságösztönző intézkedésekkel is, bár ezekről még nem lehet konkrét részleteket tudni” – írja kommentárjában a K&H szakembere.