Célegyenesben a nyugdíjkötvény bevezetése

Az utolsó simítások zajlanak a nyugdíjkötvénynél az indítás előtt, ebben az évben megtörténik a kibocsátás – mondta az Mfor.hu-nak adott interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter.

A nyugdíjkötvénnyel arra készülnek a tárcánál, hogy

a nyugdíjcélú megtakarítóknak olyan vonzó papírt tudjanak kínálni, amely kamatozását, hozamát tekintve akár a MÁP Plusszal is versenyképes lehet.

Az utolsó simítások zajlanak az indítás előtt, ebben az évben megtörténik a kibocsátás. Ahogy a gazdaságvédelmi akcióterv első, tavalyi szakaszának egyik fontos eleme volt a MÁP Plusz, úgy a következő akcióterv része lehet a nyugdíjkötvény – fogalmazott a portálnak a tárcavezető.

Elmondta azt is, hogy a nyugdíjkötvényt magánszemélyeknek tervezik, nem intézményeknek. Olyan konstrukciót szeretnének bevezetni, amelyik annál kedvezőbb feltételekhez juttatja a vásárlót, minél fiatalabb korban, minél hamarabb vásárol be a papírba.

„Kedvező hozamot, kedvező kamatozást, kellő rugalmasságot akarunk biztosítani, ami lehetővé teszi, hogy bármikor ki lehessen egészíteni a megtakarítást, az ügyfél igényétől függően. Mivel továbbra is adókedvezmények társulnak a NYESZ-hez és a nyugdíjpénztári megtakarításokhoz, nem számítok arra, hogy a nyugdíjkötvény a MÁP Pluszhoz hasonlóan átrendezné ezt a területet. Az lesz a szerepe, hogy kiegészítse az eddigi kínálatot, bővítse az öngondoskodás lehetőségét” – mondta Varga Mihály.

Szja

Arra a kérdésre, hogy folytatódhat-e jövőre személyijövedelemadó-csökkentési program, Varga Mihály úgy felelt, hogy „mindig meg kell találni az egyensúlyt az adott évi költségvetésben a bérek növekedése, a beruházások támogatása, az adósságállomány és az adók csökkentése között”. Szerinte

2021-re kevésbé reális azt kitűzni, hogy az szja általános szintje csökkenjen, de ez nem zárja ki azt, hogy a következő években erre sor kerüljön.

Hipa

A Nemzeti Versenyképességi Tanács egyik javaslata szerint úgy módosítanák a helyi iparűzési adót, hogy azzal a vállalkozásoknál hagynának 80-120 milliárd forintot. Erre a felvetésre Varga Mihály elmondta, hogy ami a javaslatot illeti, több olyan tagja is van a tanácsnak, aki nem csak a belföldi, hanem a külföldi cégek véleményét is tolmácsolni tudja, és az derült ki, hogy a tavalyi rekordmértékű külföldi befektetés még magasabb lehetett volna, hogyha olyan versenyképesség-javító intézkedések történnek, amelyek a lehetséges akadályokat elhárítják – ezek közé tartozik az iparűzési adó.

A 9 százalékos társasági adónk nagyon vonzó, a legkedvezőbb Európában, de – a jövedelmet érintő adókkal nem számolva – az iparűzésivel együtt valójában 27 százalék a cégek adóterhe ma Magyarországon

– fogalmazott a portálnak a pénzügyminiszter, aki szerint a kormánynak mérlegelnie kell, hogy az iparűzési adóból befolyó bevétel hol és hogyan hasznosul, megfelelően használják-e fel a települések, milyen feladatokat látnak el ebből. Úgy véli, hogy ezekről mind beszélni kell.

Szerinte még az is kérdés, hogy lehet-e egyáltalán kiesésről beszélni az önkormányzatok esetében. Ugyanis a versenyképesség javulása hozhat annyi többletbevételt, amibe belefér az adó átalakítása. „A versenyképességi tanács ülésén is megfogalmazódott, hogy az önkormányzatoknak nem kell feltétlenül bevételkieséssel számolniuk. A gazdasági növekedés többletbevételéből juthat a központi feladatokra, és az önkormányzatiakra is” – tette hozzá.

Február végéig eldől, mi lesz a kórházi beszállítókkal

Hamarosan lezárulnak a tárgyalások azokkal a kórházi beszállítókkal, amelyeknek egyenként 100 millió forint feletti, összességében pedig 49 milliárd forintnyi a követelésük.