Januárban jelentősen felpattant az inflációs mutató – írja kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A KSH adatai szerint az átlagos árszínvonal emelkedés elérte a 4,7 százalékot éves alapon.
Hasonlóan magas inflációra legutóbb 2012-ben volt példa.
Meglepő magasságba ugrott az infláció: a várakozásokhoz képest 0,4 százalékponttal lett magasabb a drágulás üteme. Leginkább a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára nőtt az elmúlt évben.
A rendkívüli, 0,7 százalékpontot kitevő mértékű inflációs gyorsulás erősebb volt, mint amire a piac számított, azonban a mögöttes indokok nem okoztak érdemi meglepetést.
Az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal drágultak. Ezen belül is elsősorban a szezonális élelmiszerek ára nőtt jelentősen (burgonya, zöldség, gyümölcs). A dohányáruk 11 százalék feletti áremelkedése az újabb jövedéki adó változásnak tudható be – közölte az elemző. Szerinte ez a hatás jelentkezett a maginflációs mutatóban is, ám a tartós fogyasztási cikkek közel 1 százalékos éves bázisú áresése ezt valamelyest mérsékelte.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a maginfláció csupán 0,1 százalékot erősödött és 4 százalékon áll.
Az inflációs mutató erőteljes gyorsulása mögött az élelmiszerek mellett az üzemanyagok árváltozása húzódik meg. A tavalyi év azonos időszakához képest 13 százalékkal kellett többet fizetni az üzemanyagokért. Önmagában az ebben a termékcsoportban bekövetkező változás közel 0,4 százalékponttal járult hozzá az inflációs mutató emelkedéséhez. Emellett szerinte a szerencsejáték és a postai szolgáltatások drágulása együttesen újabb 0,1 százalékpontot magyaráznak az infláció gyorsulásából.
Mindent összevetve tehát Virovácz Péter szerint
a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető.
A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számítanak az ING-nél, és április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató.
Mindeközben a maginfláció és az adószűrt maginfláció mutatója a jelenlegi szintek környékén tartózkodik majd, mielőtt a második félévben lassulás következik be. Mindezek alapján hiába ért el nyolcéves rekordot az infláció, a jegybanknak nem kell a monetáris politika megváltoztatásával reagálnia. Előrejelzésünk változatlan kamatkörnyezet mellett is 3,5 százalék körüli átlagos inflációt számszerűsít 2020 egészére nézve – közölte az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arról írt kommentárjában, hogy a várakozásokat messze meghaladta a januári inflációs adat. Szerinte az infláció megugrására számítani lehetett, mivel az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti zuhanása miatt alacsony volt a bázisár, míg az idei év elején – az amerikai-iráni konfliktus miatt – magasabbak voltak az üzemanyagárak. Számos termék drágulása azonban lényeges meglepetést okozott, így érdemben gyorsabban nőttek az élelmiszerárak, valamint a szolgáltatások árai a postai szolgáltatások és szerencsejátékok árainak jelentős emelése miatt.
Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv tetejére, 4 százalékra, az adószűrt maginfláció pedig 3,7 százalékra emelkedett az előző havi 3,5 százalékról.
A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése miatt az infláció 4 százalék közelébe süllyedhet, de a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá leghamarabb április-május környékén kerülhet, majd az év végéig fokozatosan tovább mérséklődhet, de a 3 százalékos inflációs célt a korábbi várakozásokkal ellentétben nem fogja megközelíteni – véli az elemző.
Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, az inflációs előrejelzésüket felfelé módosítják a Takarékbanknál, így
a korábbi 3,6 százalék helyett idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítanak a tavalyi 3,4 százalék után,
azonban a forint gyengülése egyre erőteljesebb felfelé mutató kockázatot jelent, aminek jegybanki kezelésére szükség lehet, így az MNB a legközelebbi ülésen már utalást tehet a közelgő szigorításra, ami először a devizaswap állomány csökkentését jelentheti, míg kamatemelésre idén még feltehetően nem kerül sor – tette hozzá Suppan Gergely.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte:
a monetáris politikának az a feladata, hogy az inflációs célhoz való visszatérés érdekében a forint árfolyamát stabilizálja, illetve erősítse, és visszafogja az alap inflációs folyamatokat.
Erre először a februári kamatdöntő ülésen van lehetőség, kérdés, hogy a forint árfolyamának alakulása lehetővé teszi-e a márciusi Inflációs jelentés megjelenésének bevárását vagy sürgősebb beavatkozás szükséges.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.