Olcsóbban csengethet be a drón a postásnál

Drónokkal olcsóbb és környezetkímélőbb a csomagszállítás, mint közúti járművekkel, a küldemény útjának úgynevezett utolsó mérföldjén. Ez az a szakasz, amelyen a teljes távolságra vetítve nagyobbak a költségek, mint az út többi részén.

Ezzel a megoldással kevesebb gépjármű közlekedne, és csökkenhetne az utak terhelése is.

A logisztikai költségek lefaragását tovább ösztönzi, hogy az interneten rendelt árumennyiség növekedésével évről évre nő az utolsó mérföldes szállítás volumene is.

Előrejelzések szerint 2025-ben már napi 27 ezer drónrepülés várható Magyarországon

– erről Kerekes Márk, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) mesterszakos hallgatója beszélt a Magyar Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének konferenciáján. Mint elmondta, az általa végzett szimuláció az mutatta ki, hogy

egy drónflotta üzemeltetési költsége – beleértve az operátor munkáját, a karbantartást és az energiaigényt – 44 százalékkal alacsonyabb a közúti szállításénál, a szén-dioxid-kibocsátása pedig 68 százalékkal.

Az utóbbi megtakarítás nem a drón közvetlen áramfelhasználásakor, hanem a felhasznált áram előállításkor történő szennyezésből kalkulálható.

A jobb összevethetőség végett a szimulációban a szállítás végpontjai csomagautomaták voltak, a költség- és kibocsátásparamétereket, valamint a szükséges drónflotta méretét az idő- és távolságadatokból lehetett meghatározni. A vizsgálat Budapest egy lehatárolt területére terjedt ki.

A szakmai rendezvényen az is elhangzott, hogy számos feltétel megteremtése szükséges a drónos fuvarozás általánossá válásához: jelenleg például eseti engedélyre van szükség minden egyes repüléshez.

Az ezt egyszerűsítő szabályozás kialakítása folyamatban van.

Műszaki téren is akad fejlesztenivaló, hiszen kérdéses, hogy a drónok teherkapacitása miként illeszkedik a piaci igényekhez, és mekkora üzemidőt engednek az akkumulátoraik. Nyitott kérdés továbbá, hogy a jelenlegi szállítási módok alternatívájáról vagy csak kiegészítéséről lehet-e szó a drónok kapcsán.

Egy drón csak másfél-két kilométerre lát el

– erre Németh Vilmos, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának szakértője hívta fel a figyelmet. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha a rendszernek része egy 5G-alapú belső vállalati rádióházat is, akkor ez a probléma megszűnik. A műegyetem tavaly nyári, Drónok internete című konferenciáján is szó esett erről, akkor Levendovszky János, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese arra mutatott rá, hogy a legfontosabb kihívás a drónok irányításában és alkalmazásuk bővítésében a hálózati kommunikáció fejlesztése.

Az 5G óriási adatátviteli sebessége és kis késleltetése megfelelő válasz lehet

– mondta.