Veszélyben a használatbavétel

Bizonytalanná vált, hogy megkaphatják-e a használatbavételi engedélyt azok az épületek, amelyeknek az építési engedélyét még a 2019. november 29. előtt érvényes elvárások alapján adták ki. Esetükben ugyanis

a működtetésükhez tervezett megújulóenergia-hányad még úgy érte el a minimálisan előírt 25 százalékos arányt, hogy abban 7 százalékig figyelembe lehetett venni a sugárzásos hőmennyiséget, vagyis az épületet felmelegítő napsütés energiáját.

Az uniós elvárásokhoz igazodó módosításban azonban ez a hőnyereség kikerült a számításnál figyelembe vehető tényezők közül, ez pedig a korábban építési engedélyt szerző épületek esetében most azt is jelentheti, hogy nem felelnek meg az előírásoknak. Ez értelemszerűen azoknál az épületeknél történhet meg, amelyek nem érték el a legalább 33 százalékos megújulóenergia-hányadot.

Az ezt meghaladó arány felhasználására tervezett épületek nincsenek veszélyben, mert azokat a 7 százalék kiesése nem viszi a küszöbérték alá. Ilyenből azonban kevés van, mert

a megújuló energia felhasználásának növelése nem olcsó.

Ráadásul az arány utólagos növelése még drágább, ráadásul az eredeti műszaki tartalom, beruházási terv és költségvetés jelentős módosításával és túllépésével jár.

A lakóépületeket tipikusan a minimálisan előírt megújulóenergia-hányad hasznosítására tervezték, ezek a rendelet módosítása miatt most nem kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha nem érik el a napsütéses energia nélkül a kalkulált 25 százalékos arányt – érzékeltette a probléma súlyát Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke. A szakember arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál kezdeményezték az átmeneti rendelkezés megalkotását.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja