A koronavírus negatív hatásai elérnek mindenkit, fontos a felkészülés

A legidősebb ember, aki Magyar Állampapír Pluszt vásárolt, 1919 októberében született, a legidősebb MÁP Plusz-tulajdonos pedig 1917-ben – kezdte előadását Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, arra utalva, hogy minden korban érdemes gondolni a jövőre, és megtakarítani.

Orbán Viktor: a koronavírus komoly gazdasági visszaesést eredményez

Kormányzati segítséget ígért a miniszterelnök a koronavírus miatt veszteségeket elszenvedő gazdasági szereplőknek.

A pénzügyminiszter a külső környezetet jellemezve elmondta, hogy a világgazdaság három nagy erőközpontja (az USA, Kína és az EU) között egy folyamatos erőeltolódás van.

A vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben ugyan egyensúly tapasztalható, de az Egyesült Királyság kiválásával ebben is zsugorodás lesz. A gazdasági növekedést tekintve pedig az EU már most sereghajtó. A gazdaság helyett a kockázatok nőttek az EU-ban

– jellemezte a helyzetet Varga.

Az unió idei gazdasági növekedéséről szóló előrejelzések tavaly májusban még 1,4 százalékkal számoltak, most pedig 0,8 százalékról van szó. Ebben jelentős szerepet játszik a koronavírus várható negatív gazdasági hatása, illetve az európai politikai környezet.

Megemlítette azt is, hogy bár autóipari központként tekintünk Európára, de az elektomos és a hibrid modellek gyártásában Kína és az USA már lehagyta az uniót, okostelefonok gyártásában pedig Európa végképp lemaradt.

Az az instabilitás ugyanakkor, ami árad felénk, más környezetben találja a magyar gazdaságpolitikát, mint 2010-ben

– emelte ki Varga Mihály.

Nagy szökésre készül a magyar gazdaság

2030-ra az unió élvonalában lesz Magyarország – jelentette ki Matolcsy György jegybankelnök az MKIK Gazdasági évnyitó konferenciáján.

Előnyösebb a helyzet az akkorinál abban is, hogy a politika gyorsabban tud reagálni. Utóbbira példaként hozta fel a gazdaságpolitikai akciótervet.

Hogy ez az előny megmaradjon, dolgozni kell azon, hogy csökkenjen a magyar gazdaság külső sebezhetősége, legyen kisebb az államadósság és államháztartási hiány.

A fegyelmezett államháztartási politika következtében az államadósság jelentősen csökkent – most 66 százaléknál tartunk, de a cél, hogy ez 50 százalék alá menjen. Szintén cél a nullás költségvetés elérése.

Az elmúlt évek nagy eredménye, hogy 2016 óta a legmagasabb a gazdasági növekedés üteme, ilyen három év nem volt a magyar gazdaság történetében. A régióban Magyarországon a legnagyobb a működőtőke beáramlás a régióban – hangsúlyozta.

A hazai gazdaság helyzetének pozitív változását azzal is érzékeltette, hogy a V4-eken belül 2004-2009 között Magyarország volt a leglassabban növekvő ország, 2016-tól pedig az élre tört.

A munkanélküliség 2012 óta állt tartósan csökkenő pályára, és már alacsonyabb szinten áll, mint Ausztriában. Eközben emelkedik a beruházási ráta, évi 4-5 milliárd euró beáramlása pedig esélyt adna további növekedésre.

A pénzügyminiszter utalt arra, hogy a koronavírus gazdasági hatásaiban egyre borúsabbak a várakozások, és biztos, hogy erős, hosszútávú negatív gazdasági következményei lesznek. A leginkább érintett ágazatok első körben a vendéglátás, a turizmus, a légiközlekedés és a kereskedelem, de a negatív hatások mindenkit elérnek.

Rövidtávon ezért nagyon fontos a prevenció, de szerinte az egészségügyi intézmények felkészültek. A negatív hatások mérséklését szolgálja a gazdaságpolitikai mozgástér monetáris és fiskális lépésekkel történő bővítése, a versenyképesség növelése, valamint a hatéves bér- és adómegállapodás betartása.

Parragh László: sikeres gazdasági modellváltás után új kihívások

Tíz sikeres esztendő után új kihívásokkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.