Gyorssegélyre várnak a patikák

Ahhoz, hogy az ágazat működése továbbra is biztosított legyen, és a bérviszonyok is igazodjanak a humán-egészségügyi szféra értékeihez, központi intézkedésekre van szükség a gyógyszertárak működtetése szempontjából – mondta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. Becsléseik szerint célzottan

30 milliárd forintra lenne szükségük a patikáknak, ezen belül a kisebb forgalmúaknak 10-12 milliárdra.

A javaslataikat már benyújtották az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A kéréseik között szerepel a régóta elmaradt árréskorrekció, a működési támogatás emelése, a generikus gyógyszerek ösztönzőrendszerének vali­dálása, a szolgáltatási díjak és az ügyelet finanszírozásának változása is. Kiemelte, hogy az intézkedések ütemezésénél a nehéz helyzetben lévő patikákat kell elsőként támogatni.

A gyógyszertárak 2018-ban 672,5 milliárd forint belföldi forgalmat bonyolítottak le, egy évvel korábban hasonló volt az adat, akkor 671 milliárd forintot hagytak a patikákban a betegek

– derül ki a kamara lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos gazdasági adataiból.

Sohajda Attila, az MGYK gazdasági munkabizottságának elnöke elmondta: egyre több gyógyszertár választja a kisvállalati adót (kiva). A 2315 gyógyszertárat működtető 1870 vállalkozásból 333 volt kivás 2018-ban, 73 patikát pedig egyéni vállalkozásként működtettek.

Összesen 440 olyan patika van, amelyet egy-egy vállalkozás második, harmadik vagy negyedik gyógyszertárként működtet. A veszteséges vállalkozások száma csökken, de a jövedelmezőségi különbség, mint a forgalmi adatokból kiderül, erőteljesen nő. Példaként említette, hogy a 12 millió forint alatti forgalmat lebonyolító vállalkozások 18 százaléka veszteséges, a 12–18 milliós forgalmú patikáknak pedig már csak a 10 százaléka.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja