Hat havi csúcson az euróövezeti gazdasági aktivitás

Februárban hat havi csúcsra emelkedett az euróövezetben a gazdasági aktivitás, a vírusjárvány kockázatai azonban a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet szerdán közzétett jelentése szerint kétségeket támasztanak a javulás fenntarthatóságával szemben.

A feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatok összevonásával képzett BMI végleges értéke februárra az előzetessel megegyező 51,6 pontra, hat havi csúcsra, tavaly augusztus óta a legmagasabbra emelkedett a januári 51,3 pontról.

A szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-index szerdán publikált végleges értéke 52,6 pont lett, kevesebb az előzetes 52,8 pontnál, de magasabb a januári 52,5 pontnál.

A már hétfőn publikált végleges adatok alapján februárra 49,2 pontra emelkedett a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index a januári 47,9 pontról. A mutató előzetes értéke 49,1 pont volt.

A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását jelzi.

A kompozit BMI alapján februárban az írországi gazdaság teljesített a legjobban az euróövezetben, a mutató 56,7 ponton 17 havi csúcsot ért el. A francia BMI 52,0 ponton két havi, a spanyol 51,8 ponton szintén két havi csúcsot ért el, míg a német 50,7 ponton két havi mélypontot. Olaszország a némettel megegyező 50,7 pontos teljesítménymutatója viszont négy havi csúcsnak számít.

Az euróövezet megmutatta ugyan ellenállóképességét a koronavírus-járvány zavaró hatásaival szemben februárban, ha azonban mélyebben ásunk bele az adatokba, akkor számos fenyegető probléma jeleire bukkanhatunk

– mondta Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza a felmérés megállapításait összefoglalva. Elmondta: a gazdasági teljesítmény összességében erősödött kissé, elsősorban a belső fogyasztásnak köszönhetően, ami leginkább a szolgáltatóipari aktivitás élénkülésében mutatkozott meg, a feldolgozóipari teljesítménycsökkenés ütemének lassulásával párhuzamosan. A vírusjárvánnyal összefüggésben azonban mind a feldolgozóipari, mind a szolgáltatóipari export csökken, mégpedig növekvő ütemben.

Mindemellett a beszállítói csatornákban fellépő fennakadások a kétségessé teszik a termelési volumen fenntarthatóságát is.

Az olyan szolgáltatóipari ágazatok, mint a szállodai, utazási, szállítási és turisztikai egyre több rendeléslemondásról számolnak be. A növekedés üteme így mind a keresletben és a termelésben várhatóan gyengélkedni fog, ezzel összefüggésben az üzleti várakozások is romlottak a januári 16 havi csúcsról, egyértelműen a vírusjárvány terjedésének a kockázatai miatt – mondta.

Chris Williamson szerint „miközben a már rendelkezésre álló BMI adatok alapján az első negyedévben 0,1-0,2 százalékos negyedéves GDP-növekedésre lehet számítani, az egyre erősödő negatív kockázatok miatt márciusban a gazdasági teljesítmény további csökkenése várható”.