Korai még a terméskiesés becslése

A március 23. és 26. közötti fagyok virág- és rügykárokat okoztak a gyümölcsösökben, de egyelőre nem lehet érdemben megbecsülni, hogy ez miként érinti a termést – számolt be a Világgazdaság érdeklődésére a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Ráadásul a következő napokban újabb erős lehűlések várhatók, és május közepéig még bármikor előfordulhatnak fagyok.

Általánosságban elmondható, hogy az enyhe február miatt az idén mintegy másfél héttel hamarabb kezdődött a gyümölcsfák vegetációja, és ezzel együtt a virágzás is. A fagyok megérkezésekor a kajszi virágzásának mértéke országosan 60–80, az őszibaracké pedig 40–60 százalékos volt, a többi gyümölcsfaj még nem virágzott. Mivel a dél- és a nyugat-magyarországi termőtájak minden gyümölcsfaja egy-másfél héttel előrébb jár a vegetációban, mint az északi, keleti és északkeleti vidékeké, így az előbbiek eleve nagyobb fagykockázatnak voltak kitéve.

A FruitVeB szerint fontos kiemelni, hogy jelenleg csak rügy- és virágkárokról lehet beszélni, amit nem lehet átváltani a terméskiesés mértékére.

Erős virágzás esetén ugyanis a virágok negyede-ötöde is elég lehet a jó terméshez, így önmagában még a több mint 10 százalékos virágkár sem feltétlenül jelent terméskiesést. Így most szerencsének is mondható, hogy a tavalyi gyenge termés után a legtöbb gyümölcsfaj esetében általában jó vagy kifejezetten jó a virágrügy-berakódottság, a virágsűrűség. Ez alól éppen a kajszi egyes fajtái képeznek kivételt, azok, amelyek tavaly nagy termést hoztak. Most még nem lehet tudni, hogy az elfagyást nem mutató virágok szenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt a látszólag ép virág ellenére sem következik be a megtermékenyülés, vagy hogy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs lehullik-e a terméskötődés időszakában. A múlt heti fagyok után nagyon erős a szórás a virág- és rügykárok mértékében. A szakmai szervezet adatai szerint

a legjelentősebb virágkárosodást a virágzásban legelőrébb tartó kajszibarack szenvedte el: fajtától és régiótól függően 40–90 százalékos virág- vagy rügykár tapasztalható.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható