Nem nyúlt az alapkamathoz az MNB

A kamat szinten tartása megfelel az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A forint intenzív gyengülése és az inflációs nyomás kamatemelést indokolt volna, a koronavírus-járvány reálgazdasági hatása viszont épp a laza monetáris kondíciók fenntartása, vagy akár további lazítás mellett szólt.

Likviditásbővítéssel segítene az MNB

A jegybank a koronavírus-járvány miatt kialakult pénzügyi piaci feszültségek enyhítése érdekében további likviditásbővítő intézkedésekről döntött.

A jegybank az előző ülésén sem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón, de hangsúlyozta

a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében.

A monetáris tanács tehát jóváhagyja a jegybank friss inflációs jelentését, amelyből ma csak a növekedési és az inflációs prognózis sarokszámai jelennek meg, a teljes elemzés pedig majd csütörtökön lát napvilágot. Nagy várakozás előzi meg, vajon milyen növekedési és inflációs pályát vázol fel a jegybank a koronavírus-járvány nyomán. Rendszerint ilyenkor döntenek a következő negyedévben a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, vagyis a devizaswapok megcélzott mennyiségéről.

A visszaesés enyhítésére koncentrál az MNB

A jegybank szerint a likviditási krízist a bankrendszerben, a vállalati és háztartási körben is kezelni kell – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A hitelmoratórium a legjobb lépés a cégek és a családok megmentésére – az NHP esetén is moratóriumot hirdetett az MNB – ugyanis a reálgazdaság leállása által okozott likviditási sokkot a bankrendszerre teszi át, ennek mérete 3600 milliárd forint lehet teljes kihasználtság esetén.