Parragh László: sikeres gazdasági modellváltás után új kihívások

Sikeres az elmúlt tíz évben lezajlott gazdasági modellváltás, amely tartós gazdasági növekedést hozott. Most azonban új kihívásokkal kell szembenézni, mint például a koronavírus gazdasági hatásainak kezelése, a munkahelyteremtés lassuló üteme, a munkaerőhiány és az emelkedő infláció – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a köztestület gazdasági évnyitóján

A magyar modellváltás legfontosabb elemei az elmúlt tíz évben a stabilizáció, a munkaerőpiac rendbetétele, a bérnövekedés és a beruházások ösztönzése, ösztönzése, az exportexpanzió, valamint a versenyképesség növekedése voltak

– mondta Parragh László.

Ennek eredményei közül a tartós gazdasági növekedést és a fegyelmezett költségvetést emelte ki.

Utóbbira utalva emlékeztetett: a választási években korábban elszaladt a költségvetési hiány, az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta pedig ilyen nincs. Látványos a foglalkoztatásélénkítés, drasztikusan csökkent a munkanélküliség, ami most 3,4 százalék körül jár, ahonnan lejjebb vinni innen már nem lesz könnyű.

Parragh szerint a teljesítményorientált és ösztönző adórendszer is megtette jótékony hatását.

Mindezek következtében Magyarország gazdasági megítélése lényegesen javult – mondta, hozzátéve, hogy az adórendszer átalakításában, a migrációkezelésben, az exportösztönés módjában, valamint a GMO-kérdésre adott magyar válaszban az idő minket igazol.

Helyreállítás

Parragh beszélt a német és a magyar gazdaság válság utáni helyreállításáról. „Együtt zuhantunk le, de a gazdaság helyreállításban a németek gyorsabbak voltak, mert Németország felkészült a válságra. Magyarország viszont rossz állapotban volt 2010-ben” – jelentette ki.

Orbán Viktor: a koronavírus komoly gazdasági visszaesést eredményez

2020-ban egy új szakasz kezdődik, mégpedig egy világjárvánnyal, de ettől nem kell megijedni, ahogy a válság idején sem kellett – fogalmazott a miniszterelnök.

A jelenlegi helyzetet jellemezve elmondta, hogy Németország exportkitettsége erőteljes, az uniós források csökkennek, és élénk vita folyik arról, hogyan reagáljanak a koronavírusra.

Van gazdasági komplexitásunk, ebben Magyarország a világranglista tizedik helyén áll

– mondta, megemlítve, hogy ez a mutató több tényező összevetéséből áll, mint például a politikai stabilitás, a szolgáltatások és a gazdasági szerkezet összhangja. Ebben egyébként csak a csehek előznek meg minket a térségben – tette hozzá.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint

idén további rekordokat döntünk beruházásban.

Eredményt hozott a munkajövedelmeket érintő adók csökkentése, a forgalmi típusú adók szerepének növelése. Utóbbiban volt finomítás a népegészségügyi megfontolások eredményeként. Parragh László az MKIK nagy sikerének tartja, hogy a 2018-ban megfogalmazott 4 százalék + a fenntartható növekedésért programjuk több eleme – mint például a béremelés és bérterhek csökkentése – beépült a

kormányzati programba.

Nagy szökésre készül a magyar gazdaság

2030-ra az unió élvonalában lesz Magyarország – jelentette ki Matolcsy György jegybankelnök az MKIK Gazdasági évnyitó konferenciáján.

Szintén feladatként fogalmazták meg a munkaerőpiaci mobilitás növelését. Mint utalt rá, ez most is jelen van a gazdaságban, például Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jellemzően Nyugat-Magyarországra települnek át – aminek nyilván a munkaerőt elvesztő területeken nem örülnek. Ezért is fontos feladat a szakképzés, a felsőoktatás, és a felnőttképzés átalakítása, aminek a változó gazdasági környezetben soha nem lesz vége. Külön szólt az idegennyelv-oktatásról is, amiben nehezen haladunk.

Szintén beépült a kormány programjába a turizmus és a vendéglátás adóterheinek csökkentése, az exportőrré válás támogatása, a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása. Mint mondta,

sokszor ütköznek ellenállásba, mert egyes átalakítások személyes üzleti érdekeket sértenek.

Ilyen volt például a szakképzés átalakítása, amely alól a szakképzési intézményrendszer megpróbál kibújni. A legnagyobb hiátusnak pedig a felnőttképzés átalakítását nevezte.

A Széchenyi Kártya program keretében csak tavaly több mint 300 milliárd forint hitel került a vállalkozásokhoz, ami négy év alatt 50 százalékos bővülést jelent, miközben a bedőlési arány kevesebb mint 1 százalék.

A MKIK-elnök kiemelte az agrárágazatot, ahová 56 milliárd forint hitel jutott.

A Magyarország előtt álló kihívások között említette a koronavírust, a munkahelyteremtés lassuló ütemét, munkaerőhiányt, a keresetek növekedése és infláció ellentétes mozgását, az alacsony innovációs készséget, a generációváltást, valamint a beruházási ütem és fogyasztás lassulását. Ezekre pedig pragmatikus monetáris és gazdaságpolitika, a humánvagyonnak az oktatás fejlesztésével történő gyarapítása, a KKV-k termelékenységének javítása, a zöld és etikus közgazdasági gondolkodásmód erősítése, a digitalizáció és mesterséges intelligencia eredményeinek felhasználása lehet a válasz. Ha ezt jól csináljuk, meg tudjuk őrizni eredményeinket – szögezte le.