Áprilisban jöhetett el a válság mélypontja

Az idei első negyedévben 1,6 százalékkal nőhetett a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest, a 2019. október–decemberi bővüléshez viszonyítva viszont 1,5 százalék lehetett a zsugorodás a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A tényadatot pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal.

Az idén összességében 4,5 százalékos visszaesés jöhet, amit ezzel egyező mértékű, 4,5 százalékos felpattanás követhet jövőre.

Mind az idei, mind pedig a 2021-es előrejelzés esetén rendkívül nagy az eltérés az elemzői várakozásoknál, viszont jellemzően minél nagyobb visszaeséssel számol egy szakértő, annál nagyobb mértékű felpattanásra számít. A kormány 2020-as előrejelzése 1,5 százalékponttal optimistább a szakértőkénél, igaz, az elemzők nem számolhattak a következő időszak gazdaságélénkítő intézkedéseivel. A jövő évre várt felpattanás mértéke viszont csaknem megegyezik: lapunk elemzői konszenzusánál harminc bázisponttal derűlátóbb a kormány, és 4,8 százalékos növekedést prognosztizál 2021-re.

Az ipar húzhatta vissza a növekedést az első negyedévben, és a szolgáltatások turizmus-vendéglátáshoz tartozó alágazatai teljesíthettek gyengén – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy lendületesen indult 2020, ráadásul Magyarországon számos nem alapvető ágazatot sem kellett leállítani, amire Nyugat-Európában viszont sor került, így a gazdaság is kedvezőbben vészelhette át a korlátozásokat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a magyar gazdaság a január–márciusi időszakban még stagnálásközeli helyzetben volt, míg más európai országokban már ekkor is zsugorodó GDP-vel szembesültek. A helyzethez képest kedvező éves alapú mutatót azzal magyarázza, hogy rendkívül magas bázisról kezdett csökkenni a gazdasági aktivitás.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható