Át kell értékelni a globális beszállítókat Németországban

Német közgazdászok a gazdaság fokozatos újraindítását részesítik előnyben a járványvédelmi korlátozások feloldásával, hangsúlyozzák azonban az ifo gazdaságkutató intézet felmérésében, hogy újra kell értékelni a globális beszállítói láncok szerepét, és a hatékonyság mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ellátási biztonság garantálására is.

A kieli Institut für Weltwirtschaft gazdaságkutató intézet két szakértője, Holger Görg és Saskia Mösle nem tartja valószínűnek a globális hozzáadott-értéktermelő-láncok teljes leépülését a koronavírus járvány negatív tanulságai miatt.

Mindazonáltal a termelővállalatok valószínűleg újraértékelik majd a külföldi gyártás előnyeit és hátrányait a saját gyártással szemben, csakúgy mint a just-in-time beszállítást a raktározással szemben.

Amennyiben azonban ennek következtében lerövidülnének és regionális keretek közé szorulnának a beszállítói láncok, az hátrányos hatással lenne a fejlődő országok gazdasági növekedésére – mutatnak rá.

Thieß Petersen, a Bertelsmann Stiftung szakértőjének meglátása szerint

a vállalatoknak mindenképpen fel kell készülniük arra, hogy a jövőben már ne csak hatékonysági, hanem kockázatelemzési szempontok figyelembevételével tervezzék meg ellátásukat.

Az üzemgazdálkodás hatékonysága és külső sokkokkal szembeni ellenállóképessége közötti ellentétet a termelés relokációjával, digitalizálással és a 3D nyomtató technológia fokozottabb alkalmazásával lehet mérsékelni.

A Bayreuth Egyetemtől Hartmut Egger azon a véleményen van, hogy

a globális beszállítói láncok leépítése, illetve a regionális vagy akár belföldi beszállítói láncok megerősítése nem jelentene lényeges előnyt Németországnak.

Sokkal inkább a raktárkapacitás kiépítésére és a just-in-time termelés szerepének a csökkentésére kellene helyezni a hangsúlyt. A kockázatok csökkentése szempontjából mindez sokkal célravezetőbb megoldás lenne, mint radikálisan leépíteni a globális beszállítói láncokat, pusztán ideológiai hevületből.

Kemal Kilic az LMU (Ludwig Maximilian University) és Dalia Marin a TUM (Technical University of Munich) egyetem kutatói szerint a koronavírus-járvány által keltett világgazdasági bizonytalanságok beszállítói láncaik újraértékelésére kényszerítették a termelővállalatokat.

Ennek eredményeként felgyorsult a robottechnológia bevezetésének folyamata a gazdagabb országokban, ami az iparosodás reneszánszához vezet a fejlett régiókban.

A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének szakértői, Lisandra Flach, Rahel Aichele és Martin Braml kutatásai szerint a világgazdasági hozzáadottérték-termelésnek 12 százaléka, a németországinak pedig 17 százaléka támaszkodik globális beszállítói láncra.

Németország esetében az európai termelési hálózat játszik kulcsfontosságú szerepet, ezért a gazdaság járványvédelmi korlátozások utáni újraindítása szempontjából elengedhetetlenül fontos az európai határok szabad átjárhatóságának a biztosítása.

Ralph Wiechers és Thomas Steinwachs, a német gépipari vállalatok szakmai képviseleti szervezete, a VDMA (Verband Deutscher Maschinen- und Anlagenbau) szakértői szerint a német gépipari vállalatok erősen függenek ugyan a nemzetközi beszállító láncoktól, de éppen a koronavírus-járvány során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően tudják majd ellenállóképes struktúrák kiépítésével jobban kiaknázni a globalizáció előnyeit.

A Roland Berger GmbH tanácsadó vállalat szakértői, Morris Hosseini és Michael Baur a gyógyszeripari beszállítói láncokat tanulmányozva megállapították, hogy

számos gyógyszer alapanyagát manapság már szinte kizárólag Kínában állítják elő.

Ennek ellenére sem tartanák megoldásnak a protekcionista kereskedelmi gyakorlatra és az autark gazdaságpolitikára visszatérést. A nemzetközi munkamegosztás számos előnye mellett azonban nem lehet elsiklani a dilemma felett – hangsúlyozták -, hogy egyes alapanyagokat és eszközöket szükséges lehet egy bizonyos arányban belföldön előállítani.

A gyógyszeripari vállalatok németországi szakmai szervezete, a BPI (Bundesverband der Pharmazeutischen Industrie e.V.) részéről Kai Joachimsen viszont a beszállítói fennakadások tartós kiküszöbölésére az európai és németországi gyártókapacitás kiépítésében látja a megoldást.

Ronald Bogaschewsky, az Universität Würzburg szakértője pedig attól tartva, hogy a járványvédelmi korlátozások feloldásával a globális beszállítói láncok szép lassan mozgásba lendülnek és minden folytatódik tovább, felveti a kérdést: „Valóban úgy akarjuk folytatni ahogy eddig?”