Erősödnek a középbirtokok a magyar mezőgazdaságban

A hazai mezőgazdasági területből a 100 és 300 hektár közötti területtel rendelkező gazdaságok használják a legnagyobb részt, 1,4 millió hektárt, ami a teljes terület 28 százalékát tette ki. A KSH adatai szerint 2013-hoz képest ez a méretkategória bővült a legnagyobb, 47 százalékos. Ennek kicsit több mint a felét, 719 ezer hektárt művelnek az 500 és 1000 hektár közötti területen gazdálkodók, és a többivel összevetve ez a második legnagyobb területet elfoglaló méretkategória, amelyben szintén dinamikus területnövekedés figyelhető meg.

A gyümölcsösök és a szőlő, valamint a gyepterületek esetében eltérő birtokszerkezet figyelhető meg: előbbiek esetében 2023-ban a legnagyobb területet a 20 és 50 hektár közötti gazdaságok használták, míg a gyepterületeknél a 100 és 300 hektár közötti gazdaságok domináltak.

A 2013-as birtokszerkezethez képest a két legkisebb (a 0–1 és az 1–5 hektár) és az 1200 hektárnál nagyobb legnagyobb méretkategóriában figyelhető meg folyamatos csökkenés. Nem is akármilyen gyors ez a változás, hiszen az előző, 2013-as adatfelvételnél még az 1200 hektár feletti mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok használatában volt a legtöbb terület a közel 1,1 millió hektárral. Azóta azonban 2023-ra ez a harmadára, 338 ezer hektárra zsugorodott. 

Szakértők szerint a jellemző birtokméretek alakulásában szerepet játszhattak többek között az átalakított támogatások és a jogszabályi környezet is. Így a 2013-as földtörvény, amely 300 hektárban határozza meg a földszerzési maximumot és 1200 hektárban a birtokmaximumot.

A szántóterületek átlagos birtokméretei folyamatosan emelkedtek az utóbbi években: 2023-ban átlagosan 29 hektár volt, ami 2020-hoz képest 14, a 2013-ban mért értéknél pedig 45 százalékkal nagyobb. A folyamatot jól jelzi az is, hogy a medián értéke 5 hektár volt 2023-ban, míg 2020-ban 4, 2013-ban pedig 2,4 hektár. Az átlagos szántóterületekben jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. A legtöbb szántóterületet művelő gazdaság Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben található 17,8 ezer, illetve 17,3 ezer hektárral, azonban átlagos területük az országos értéknek csak a kétharmada, illetve fele (67 és 49 százalék). Kiterjedt birtokok Fejérben, valamint Vas, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben találhatók átlagosan 47-49 hektáros méretekkel.

Az egyéb művelési ágaknál szintén megfigyelhető a koncentrálódás folyamata:

• a gyepek átlagos területe 13,6-ről 14,7 hektárra,
• a gyümölcsösöké 1,9-ről 3,4 hektárra,
• a szőlőké pedig 1,0-ről 2,2 hektárra nőtt tíz év alatt.

A gyepgazdálkodásban a legnagyobb területeket Hajdú-Bihar vármegyében használták, átlagosan 27 hektárral, a gazdálkodók számát tekintve azonban Bács-Kiskun a kimagasló, itt kaszálással és legeltetéssel több, mint 8,4 ezren foglalkoztak, ami az országos érték 16 százaléka. Nincs változás abban, hogy

az e művelési ágban gazdálkodók közül 7,7 ezren művelik itt ültetvényeiket, ami az összes gyümölcstermelő közel harmada. A gyümölcsösök területe az országosnál nagyobb, 4,2 hektár.

A szőlőművelésben megfigyelhető, hogy Heves és Bács-Kiskun vármegyékben az országos érték kétszeresét meghaladó az átlagos, 5, illetve 4,8 hektár. A gazdaságok számának megoszlása ennél valamivel kiegyenlítettebb: Veszprémben és Borsod-Abaúj-Zemplénben végzi tevékenységét a gazdaságok 14, illetve 11 százaléka, a felsorolt négy vármegyében működik a szőlőtermesztő gazdaságok 48 százaléka.