ÁSZ: stabilitást ad a 2021-es költségvetés

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét az Országgyűlésnek benyújtott, 2021-es költségvetési törvényjavaslatról. A véleményadás célja, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a jogszabályok által előírt követelményeket teljesítő költségvetési törvényt fogadhasson el.

A költségvetési törvényjavaslat alapját képező makrogazdasági prognózis azzal számol, hogy a magyar gazdaság – a 2020-as átmeneti visszaesés után – visszatér a növekedési pályára. Az ÁSZ értékelése szerint az előterjesztő a költségvetési törvényjavaslat – a makrogazdasági folyamatoktól közvetlenül és jelentősen függő – bevételi és kiadási előirányzatait a gazdasági prognózissal összhangban határozta meg.

A prognózis alapulvételével a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított hiánya a törvényi maximumot nem haladja meg, valamint az államadósság-mutató tervezett alakulása teljesíti az alaptörvényben rögzített államadósság-szabályt.

Ugyanakkor a makrogazdasági prognózis megvalósulását, és a költségvetési célok elérését több kockázat is övezi. Ezért az ÁSZ véleményének kialakításakor előtérbe került a tartalékok megfelelőségének értékelése.

A központi tartalékok – a béremelési intézkedések fedezetét biztosító céltartalék mellett – a GDP fél százalékának megfelelő összeget irányoznak elő rendkívüli intézkedésekre, valamint gazdaságvédelmi, beruházás-előkészítési és a koronavírus-járvány elleni védekezési feladatokra.

Az ÁSZ értékelése szerint e tartalékok mértéke elegendő azon kockázatok kezelésre, amelyek a költségvetési kiadások növelését teszik szükségessé.

A 2021-es költségvetés nem tartalmaz olyan tartalékot, amelynek elsődleges rendeltetése a költségvetési hiánycél betartásának és közvetetten az államadósság-szabály teljesítésének biztosítása. Az ÁSZ megállapította, hogy e tartalék hiánya nem teszi kockázatossá az államadósság-szabály teljesítését, mivel a törvényjavaslatban rögzítettek szerint az államadósság-mutató 2021. végére tervezett értéke 3,3 százalékponttal kisebb a 2020. végére várható értékénél. Ez a GDP több mint 3 százalékának megfelelő mozgásteret biztosít arra az esetre, ha a GDP a prognosztizáltnál kisebb mértékben nő, vagy az államadósság növekedése a tervezett mértéket meghaladja 2021-ben.

A hiánycél teljesítése esetében azonban ilyen mozgástér nem áll rendelkezésre

– mutat rá az ÁSZ.

A magasabb hiány, vagy a GDP kisebb mértékű növekedése esetén a hiány meghaladja az uniós előírás szerinti 3 százalékos mértéket, amelyet hazai törvény is rögzít.

Az uniós előírás betartásának kötelezettségét azonban az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette, amely felfüggesztés – az EU gazdaságélénkítési törekvéseinek ismeretében – nagy valószínűséggel 2021-ben is fennmarad. Következésképpen önmagában a hiánycél betartása érdekében nem célszerű olyan mértékű tartalékot beépíteni a költségvetésbe, amely erőforrásokat vonna el a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedésektől – világít rá véleményében az ÁSZ. Ez nem jelenti azt, hogy a törvényben előírt hiánycélt nem kell betartani, azaz 2021-ben is fegyelmezett költségvetési gazdálkodást kell folytatni és elejét kell venni a kiadási előirányzatok túllépésének.

A fentiek figyelembevételével az ÁSZ a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a 2021-es költségvetés tervezéséhez, és az előirányzatok megalapozottságát azon feltételezés mellett értékelte, hogy a gazdasági folyamatok tényleges alakulása a prognózisban előre jelzetthez közeli lesz.

Az ÁSZ megállapította, hogy

a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat bevételi előirányzatainak 97,5 százaléka megalapozott, 2,5 százaléka pedig részben megalapozott.

A kiadási előirányzatok 95,7 százaléka megalapozott, 4,0 százaléka részben megalapozott, 0,3 százaléka nem megalapozott. Az ellenőrzés során kockázatosnak minősített kiadási előirányzatok összege 579 milliárd forint, míg a kockázat értéke 31,6 milliárd forint. A kiadási előirányzatok megalapozottságának növelése a korábbi kormányhatározatok, fejlesztési programok módosítását igényli azokban az esetekben, amikor a korábbi tervekhez képest az előirányzatok csökkentésére került sor.

A kiadások tekintetében kockázatot hordoz, hogy a 2021. évi kiadási előirányzatok főösszegéhez viszonyítva 43 százalékos az aránya azon előirányzatoknak, amelyek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól. Ebből a részben megalapozott felülről nyitott előirányzatok összege 559 milliárd forint, a nem megalapozott előirányzatok összege 3,5 milliárd forint, melyek együtt csak a kiadási főösszeg 2,5 százalékát teszik ki. Ezen kiadások betarthatóságát további intézkedésekkel kell megalapozni – hívja fel a figyelmet költségvetési véleményében az Állami Számvevőszék.