Megcsapta az áprilisi kiskereskedelmi adatokat a koronavírus

A járványügyi veszélyhelyzet és a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással volt – jegyezte meg jelentésében a hivatal.

Az előző hónapban, márciusban még 3,5 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom, mert tartott még az élelmiszerek és gyógyszerek, gyógyászati termékek felvásárlása és a kijárási korlátozások nem sújtották az egész hónapot.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal csökkent a forgalom áprilisban az egy évvel korábbihoz mérve. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,5 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 9,5 százalékkal csökkent.

Elemzők élénkülést várnak a kiskereskedelemben

A kiskereskedelmi forgalom májusi adatai már élénkülést mutathatnak az áprilisi mélypont után.

Az iparcikkek zömét árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 14,8 százalékkal eset vissza a forgalom az előző havi stagnálás után, amelyet gyakorlatilag a gyógyászati termékek kiugró kereslete tartott fenn. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 8,2 százalékkal, a gyógy- és illatszertárakban 14,9 százalékkal csökkentek az eladások. A bútort és műszaki cikkeket árusító üzletekben 23,8 százalékkal, a könyveket, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket árusító boltokban 36,9 százalékkal esett vissza a forgalom. A használtcikkek kereslete 79,6 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben 89,8 százalékkal zuhant a forgalom.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból áprilisban 12,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene több mint duplájára, 103,5 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyag kiskereskedelemben a márciusi 16,7 százalékosnál is jobban, 26,3 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom csökkenését teljes egészében a koronavírus-járvány hatása okozta: a naptárhatással kiigazított forgalom 10,2 százalékos csökkenéséből 17 százalékpontot magyaráz a járvány által előidézett veszélyhelyzet.

A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 26, míg az üzemanyag-forgalom 30 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető. Az élelmiszerüzletek forgalmán csak kis mértékben volt érezhető a koronavírus hatása.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 33 százalékkal estek vissza.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat áprilisi forgalma folyó áron 910 milliárd forint volt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 53 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 11 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az év első négy hónapjában 2,5 százalékkal nagyobb volt az üzletek naptárhatástól megtisztított forgalma, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,0 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,6 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.

A kiskereskedelem élénkülésére számítanak az elemzők

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva hangsúlyozta: jelentősen zuhant a kiskereskedelmi forgalom áprilisban a járványügyi veszélyhelyzet és a kiskereskedelmet is érintő korlátozó intézkedések miatt, a forgalom 10,2 százalékos éves visszaesése ugyanakkor kissé kedvezőbb a piaci várakozásnál.

A szakértő szerint bár a korlátozások részben életben maradtak, a rendkívüli, soha nem látott mértékű visszaesés nem ismétlődik meg májusban, az élelmiszer- és a nem-élelmiszer kereskedelem enyhe élénkülésére számít.

A veszélyhelyzet nagy nyertese egyértelműen a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volt.

Virovácz Péter kommentárjában úgy fogalmazott: márciusban kisebb csalódást keltett a 40 százalék körüli növekedési adat, de a korlátozások teljes körűvé válásával a fogyasztók egyértelműen az online vásárlást preferálták, 104 százalékkal nőtt az előző év áprilisához képest a forgalom.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában kiemelte: azok az üzletek, amelyek vidéken május elejétől, a fővárosban és Pest megyében május közepétől újraindulhattak, várhatóan viszonylag gyorsan a korábbihoz hasonló forgalmat produkálhatnak,

és a kiesett forgalom egy részét is bepótolhatják.

Az üzemanyag-forgalom helyreállása ugyanakkor az irodai munkavégzéshez való nem teljes visszatérés és a mérsékelt turizmus, illetve nemzetközi utazások miatt lassabb lesz és itt a korábbi fogyasztás bepótlása sem várható – jelezte.

A szakértő szerint a következő hónapokban az áprilisinál kedvezőbb adatok várhatók, a májusi adat azonban a fővárost és Pest megyét érintő korlátozások, valamint ezzel párhuzamosan az elmaradt vásárlások bepótlása miatt jelentős bizonytalanságot rejt.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint májusban már lényegesen kisebb lehet a visszaesés mértéke, júniustól pedig ismét növekedést mutathat a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható, a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre tehető.

A szakértő éves átlagban 1,5 százalékos növekedésre számít, amit jövőre 5 százalék feletti növekedés követhet.

A kiskereskedelem élénkülését támogatja a kiemelkedő, január-márciusi 9,1 százalékos bérnövekedés, az egészségügyben és oktatásban megvalósuló további kétszámjegyű béremelések, a háztartások megtakarításainak elmúlt években történt látványos növekedése, a számos szolgáltatás leállása miatt megugró megtakarítások, valamint a következő hónapokban várható elhalasztott fogyasztás megjelenése is – mutatott rá.

Ezzel szemben a megugró munkanélküliség, a bércsökkentések, a részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok hátráltathatják a kilábalást, bár egyes ágazatokban már megkezdődött a munkaerő visszavétele is, így a munkaerőpiac stabilizálódhat – jelezte Suppan Gergely.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja,

még bizonytalan, hogy a kiskereskedelmi forgalomra pontosan milyen hatással lesz a járvány.

Kommentárja szerint elképzelhető, hogy június-júliusban az üzletek bezárása miatt elhalasztott fogyasztások egy részét pótolják a vásárlók.

A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy forgalom alakulását nagyban befolyásolja majd a bérek, a foglalkoztatottság szintje, a munkanélküliség alakulása. Hozzátette azt is, hogy a visszaeső autóvásárlások lefelé húzzák majd a mutatót.

Kérdésesnek tartja, hogy mennyire válnak óvatosabbá a háztartások, azaz inkább a megtakarítások felé fordulnak-e.

A járvány egy esetleges újabb hulláma szintén befolyásolhatja a kiskereskedelmi forgalom alakulását – összegezte.

Németh Dávid májusban kisebb forgalomra számít az egy évvel korábbinál, júniusban-júliusban viszont emelkedésre.