Márciusban, nem sokkal a vészhelyzet meghirdetése után az előrejelzés, még két, egy 3 és egy 7 százalékos idei GDP-csökkenést tartalmazó forgatókönyvet vázolt fel.
A Gazdaságkutató Intézet közleményében arra is rámutat, hogy az elmúlt hónapokban sajátos módon a magyar kormány és az IMF a GKI kevésbé pesszimista, míg az EU és az OECD a pesszimistább variánssal azonos, illetve ehhez közeli prognózist tett közzé. Az első negyedévi 2,2 százalékos növekedés megfelelt a GKI várakozásának.
Az áprilisi adatok –
– a második negyedévben markáns visszaesést valószínűsít.
Pozitívum, hogy a korlátozások feloldása már május elejétől megkezdődött. Fontos, hogy a GKI konjunktúraindexe az áprilisi pánik után májusban és júniusban is jelentősen javult. Emelkedése azonban két hónap alatt még a felét sem tudta ledolgozni az áprilisi zuhanásának.
A magyar kormány gazdaságmentő intézkedései nemzetközi összehasonlításban szerények. Mindezek alapján rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés képes lenne meghaladni a tavalyit. Márpedig a „csak” 3 százalékos visszaesés eléréséhez erre lenne szükség. Emiatt a GKI elvetette a kevésbé pesszimista forgatókönyvét, miközben kissé enyhített „pesszimista” forgatókönyvének borúlátásán.
A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkentek, ahogy a nyugdíjak is. A lakáshitelek új kihelyezése 18 százalékkal, a személyi kölcsönöké 74 százalékkal esett vissza.
A járványra való tekintettel a kormány az államháztartási hiányt az előirányzott 1 százalékról 3,8 százalékra emelte. A hivatalosan előirányzott 2020. évi pénzforgalmi deficit viszont nem változott, a részleteket nem hozták nyilvánosságra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.