Üzenetértékű lesz a 2021-es büdzsé

Nem nagyon volt példa arra, hogy más makrogazdasági feltételek szerepelnek a konvergenciaprogramban, mint a költségvetési javaslatban, most, a 2021-es költségvetés esetén mégis ez történt. Miért?

Való igaz, nem nagyon tért el a két pálya az elmúlt hat évben, amióta tavasszal fogadja el a következő évi büdzséjavaslatot a parlament. Csak legutóbb, a 2020-as költségvetés esetén tértünk el az április végi konvergenciaprogramtól – ám akkor a programban szereplő 1,5 százalékos hiánycélt csökkentettük 1 százalékra. Most ellenkező előjellel léptünk: míg a konvergenciaprogramban 2,7-es hiánnyal kalkuláltunk, most úgy látjuk, hogy a 2,9 százalék reálisabb. A kéttizedes változtatásnak nincs nagy jelentősége,

az üzenet ugyanakkor egyértelmű, hogy továbbra is 3 százalékos szint alatt tartanánk a hiányt, s reális lehet az is, hogy 70 százalék alá csökken az adósságráta.

Természetesen ez mind attól függ, hogy az általunk felvázolt reálgazdasági pálya teljesülni fog-e vagy sem.

Emiatt sokan úgy vélik, most korai beszélni a 2021-es folyamatokról, érdemi módosításra lesz szükség az ősszel. Mit gondol erről?

A nyár elején elfogadott következő évi büdzsé tervezhetőséget biztosít. Hat éve követjük ezt a megoldást, és csak az első két évben – a 2016-os és a 17-es büdzsé esetében – volt érdemi, számszaki módosítás már a költségvetési év folyamán, mindkét esetben az eredetileg vártnál kedvezőbb makrogazdasági mutatók miatt tudtunk még pluszkiadásokat teljesíteni pluszbevételek fedezete mellett. Az eredetileg meghatározott hiányszám és adósságpálya akkor sem változott. Most valóban nagyobb a bizonytalanság, mint az előző években, hiszen a 2020-as és 2021-es gazdasági folyamatokra széles sávban szórnak az előrejelzések, ez pedig döntően befolyásolja a 2021-es adóbevételeket és részben a kiadásokat is. Ezért a korábbiaknál is élesebben kell újból és újból elemeznünk a prognózisainkat. Ha alapvető eltérés lenne a makrogazdasági pályában, akkor persze nem zárható ki későbbi módosítás, de nem azért készítettünk tavasszal törvénytervezetet, hogy már ősszel módosítsuk. Az adhat némi reményt, hogy az elmúlt években a Pénzügyminisztérium prognózisai inkább pesszimistábbnak bizonyultak, mint a valóság, ha úgy tetszik, konzervatívabbak voltunk, mint az élet.

A mostani folyamatok – a 2 százalékos első negyedéves GDP-növekedés és a lakossági fogyasztás 7 százalékos bővülése – alapot adnak az óvatos bizakodásra, hisz a második három hónap várt, rendkívül kedvezőtlen hatásai egy „lendületben lévő” gazdaságot fékeznek, így az év egészére számított gazdasági teljesítmény kedvezőbb lehet, mintha egy stagnáló országot ért volna a világjárvány sokkja.

Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy nyitott gazdaságként nagyban függünk a nemzetközi helyzet alakulásától, s itt nem épp szívderítő adatokat látunk. A makrogazdasági pályánk még 2021-ben is a 2019-es szintet el nem érő külső kereslettel számol, azaz az export nem tud olyan húzóerő lenni, mint a korábbi években. Ez erős korlát lehet.

A teljes interjút a Világgazdaság szerdai számában olvashatja!