A forrásokat nem jófejségből kapják az országok

Ahogy azt a Magyar Nemzet is írja, a politikus a Kossuth Rádióban kifejtette: a vita, ami most zajlik Brüsszelben, jóval több, mint hogy a helyreállítási alap belső struktúrája hogyan néz ki. Ez a vita arról szól, hogy kik és milyen módon dönthettek arról, hogy az európai uniós források miként kerüljenek felhasználásra.

A külügyminiszter emlékeztetett:

az európai uniós források nem humanitárius adományok, nem a nyugat-európai országok jófejségének vagy nagyvonalúságának köszönhetők,

hanem az európai emberek, köztük a magyar emberek teljesítménye alapján teremtődnek meg. Szijjártó Péter hozzátette: sokan próbálják ezt a narratívát elhitetni a magyarokkal.

Külön kiemelte: fontos tisztázni, hogy az európai uniós források a mi pénzünk, és az, hogy európai uniós források vannak, az a magyar emberek munkájának is köszönhető.

A brüsszeli csúcsról korábban itt írtunk.

Amiről szó van

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról tárgyaltak pénteken és szombaton Brüsszelben.

A hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

A tanácsi elnök a költségvetési szabályozás részeként „arányos intézkedések” meghozatalát helyezte kilátásba

– az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy

– az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

Koronavírus: 750 milliárd eurós csomag

A tanácskozás másik kulcsfontosságú témája a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslását célzó helyreállítási terv, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be. A hétéves költségvetésre épülő pénzalapból finanszíroznák az uniós szakpolitikákat, továbbá hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönöznék belőle.

A tervek szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.