A közös hangot keresik az EU-csúcson

Második napjához érkezett a közel kétezermilliárd euró sorsáról szóló brüsszeli egyezkedés. A gyors megállapodás esélye továbbra is minimális: a fukar országok a csomag méretét, a V4-ek a kifizetésekhez rögzítendő feltételrendszert vétóznák. A következő rendkívüli EU-csúcs július végén lehet – írja a Magyar Nemzet.

A lap azt írja, szombat délelőtt tizenegy órakor folytatódik az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, miután

pénteken tizenhárom órányi tárgyalás után sem sikerült megállapodni a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzséről, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 mil­liárd eurós helyreállítási alapról.

Az esély, hogy a mintegy kétezermilliárd eurós csomagról még a hét végén egyezség szülessen, így is minimális.

Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében azt közölte, hogy a plenáris tanácskozást megelőzően szombat kora reggel Charles Michel tanácsi elnök Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Pedro Sánchez spanyol, valamint Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel folytatott közös megbeszélést.

Kiszivárgott információk szerint a „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország kisebb költségvetést szeretnének, és nagyobb beleszólást a pénzek elosztásába és felhasználásába.

EU-csúcs: messze még a megállapodás

Messze vagyunk a megállapodástól, a tagállamok vezetői homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek a helyreállítási alappal kapcsolatban – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök.

A Magyar Nemzet úgy fogalmaz: diplomaták szerint a péntek esti munkavacsora meglehetősen fűtöttre sikerült, miután sem a csomag méretében, sem a kifizetések feltételrendszerében nincs egyetértés a huszonhét tagállam között.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az éjszaka folyamán azt közölte,

nincs konszenzus, és nem is körvonalazódik kompromisszum a helyreállítási csomagról a tagállami vezetők körében.

Jelentős törés van Észak és Dél között a csomag kifizetéseit illetően, továbbá a keleti országok nagyratörő elképzelései szemben állnak a takarékos nyugati országok kisebb összegű költségvetési terveivel – mondta.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a pénzek kifizetéséhez rögzítendő jogállamisági kritériumok kérdése futólag már a pénteki ülésnapon terítékre került: Orbán Viktor kormányfő és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök – két, a sokat vitatott uniós hetes cikkely szerinti eljárás alatt lévő tagország vezetői – ezeket azonban következetesen elutasították.

Orbán Viktor: A helyzet nem könnyű

A helyzet nem könnyű, de az oddsaink folyamatosan javulnak – jelentette ki a miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcs előtt. A kormányfő kiemelte: csütörtökön késő éjszakáig tartó előkészítő megbeszéléseket folytattak, „erősítendő Magyarország pozícióit a most kezdődő tárgyalásokra”.

Hollandia bekeményített

A lap azt írja, péntek éjjel az ülést elhagyó Mark Rutte holland kormányfő leplezetlenül vallott arról: a kollégáit kissé felbőszítette Hollandia következetes és szigorú álláspontja a pénzkérdésben.

Hága ugyanis minél rövidebb pórázon tartaná az újjáépítési pénzek fő kedvezettjeinek számító déli országokat.

A holland kormány szerint a kifizetések, sőt a nemzeti reformprogramok felett a tagállamoknak kellene teljes döntési joggal – vétólehetőséggel – bírniuk, ugyanis az Európai Bizottság korábban sem tudta megfelelően kieszközölni a reformokat, illetve biztosítani, hogy az EU-s pénzek jó helyre kerülnek.

Michelnek új javaslata van

Kiszivárgott információk szerint Michel szombaton újabb javaslattal állt elő a megállapodás mihamarabbi eléréséért. A mintegy 65 oldalas kompromisszumos javaslattervezet megtartotta a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont Michel azt javasolta, hogy

abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.

A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomagról tárgyalnak pénteken és szombaton Brüsszelben.

A hétéves uniós költségvetésre vonatkozóan Charles Michel az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurót javasolt az EU hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítása és a helyreállítási terv teljes egészének megőrzése érdekében.

A tanácsi elnök a költségvetési szabályozás részeként „arányos intézkedések” meghozatalát helyezte kilátásba

– az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy

– az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén.

Koronavírus: 750 milliárd eurós csomag

A tanácskozás másik kulcsfontosságú témája a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk orvoslását célzó helyreállítási terv, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság Új Nemzedék EU (Next Generation EU) néven 750 milliárd eurós csomagot mutatott be. A hétéves költségvetésre épülő pénzalapból finanszíroznák az uniós szakpolitikákat, továbbá hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönöznék belőle.

A tervek szerint az alap költségvetésének nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.