Az ősszel bővülhet a Növekedési hitel- és kötvényprogram is

Az alapforgatókönyv szerint nem változik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata a következő hónapokban, de nem zárható ki, hogy a jegybank kamatot csökkent – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az MNB alelnökváltása a monetáris politikában is változást hozhat: kevésbé komplex, a hagyományos eszközökre – elsősorban az alapkamatra – jobban támaszkodó lehet a döntéshozatal.

A szakértő szerint mivel most az MNB és a piac közötti kommunikáció összecsiszolása zajlik, az elmúlt hónapokban előfordult, hogy egy-egy kijelentést másként értelmezett a jegybank, és másként a gazdaság szereplői. Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője arra számít, hogy az év végén 0,6 százalék lesz az alapkamat, és még 2021 első felében sem változik a ráta. A kamatszint tartását csak váratlan fordulat – mint a forintárfolyam gyors változása – törheti meg, és a rövid futamidejű bankközi kamatlábak is a jelenlegihez hasonló szinten alakulhatnak. Trippon Mariann felhívta a figyelmet: az MNB a ráta tartása mellett foglalt állást, ezért az alapkamat rángatása nem tenne jót a hitelességének.

A Növekedési hitelprogram (NHP) és a Növekedési kötvényprogram (NKP) lehetnek a monetáris politika első számú eszközei, ezekről a friss prognózisok ismeretében szeptemberben dönthet a monetáris tanács

– fejtette ki a CIB Bank vezető elemzője. Az alapkamat helyett a nem konvencionális módszerek használatára, ezen belül is a hitelösztönzőkre fókuszálhat a monetáris politika – erre utalt is a jegybank a júliusi kamatdöntés utáni közleményében. Július közepétől a tízéves hozamok felfelé mozdultak, emelkedtek a felárak, ez indokolhatta az állampapír-vásárlások újraindítását.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható