Csődhullám söpör végig a szektoron

Egy nehéz év után – amelyet növekvő geopolitikai feszültségek és 50-60 dollár körüli nyersolajárak jellemeztek – 2020 elején még arra hívták fel a figyelmet piaci elemzők, hogy erőteljes fellendülésre van szükség a szektor cégei növekvő adósságainak ellensúlyozására. Az esztendő egészen mást hozott: sorra követik egymás a megrázó események.

Az év katonai konfliktusokkal (Irak, Irán) indult, majd a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei (OPEC+) nem jutottak megállapodásra a kitermelési kvóták korlátozásáról. Oroszország és Szaúd-Arábia árháborút indított: öntötték az olcsó olajat a piacra. A nagy túlkínálat a keresletnek a gyorsan terjedő koronavírus-járvánnyal összefüggő hirtelen zuhanásával találkozott, a piac beszakadt, az északi-amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzése rövid időre durván negatív (hordóként mínusz 37 dollár alatti) tartományba is lemerült. A legnagyobb kőolajtermelők áprilisban megegyezésre jutottak ugyan a kvótákról, elindult a lassú konszolidáció a piacon, a veszteségek utáni helyreállás azonban jóval több időt igényel, a szegmens vállalatai még messze nem lélegezhettek fel.

A piaci viharok sok áldozatot szedtek: 2020 második negyedévében 18 olaj- és gáztermelő vállalkozás ment csődbe az Egyesült Államokban, az esztendő első hat hónapjában pedig 25. Hullottak a szektorhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások is: a második három hónapban 12, az év első felében 19 húzta le a rolót az ágazatnak negyven éve szolgáltatásokat nyújtó Haynes Boone ügyvédi iroda adatai szerint.

Az ebben az időszakban csődbe menekült cégek közül a legnagyobb a Chesapeake Energy. A palaolaj-óriás június 28-án adta fel, miután nem sikerült megállapodnia hitelezőivel. A szegmensének egyik legnagyobb piaci szereplője, az Egyesült Államok hatodik legnagyobb gázkitermelője 9 milliárd dollár adósságot halmozott fel.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvasható