Európa nagyhatalmi státusza a tárgyalások tétje

Lehetséges és szükséges a megállapodás a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a Brüsszelben zajló uniós csúcsról hétfőn.

„A tárgyalások tétje az, hogy Európa jelen lesz-e a 21. századi nagyhatalmak között vagy sem” – mondta a politikus a BFM francia hírtévében.

„A 21. századi Európa jövője múlik a következő órákon” – tette hozzá, miután Emmanuel Macron francia köztársasági elnök vasárnap este egyes tagállamok „rosszindulatát” tette felelőssé azért, hogy nem született még meg a megállapodás.

A 27 uniós tagállam vezetője péntek este óta feszült hangulatban két-, illetve többoldalú megbeszéléseken egyeztet a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról.

A megbeszélések azonban egyelőre nem vezettek eredményre egyebek mellett a költségvetés és a helyreállítási alap nagysága, a pénzek jóváhagyásának mechanizmusa, illetve a nettó befizető országoknak járó visszatérítés legmegosztóbb kérdéseiben.

Bruno Le Maire szerint a francia elnök és Angela Merkel német kancellár együtt próbálja meg folyamatosan győzködni a többieket a tárgyalások tétjéről.

A francia kormánytag azt szeretné, ha a „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamoknak – Ausztriának, Dániának, Hollandiának és Svédországnak – „sikerülne meghaladniuk a nemzeti érdekeiket, és megérteniük azt, hogy az általános európai érdek az, hogy legyen saját technológiánk, mesterséges intelligenciánk Kínával és az Egyesült Államokkal szemben”.

Ha nem tudunk erősen kilábalni ebből a gazdasági válságból, összefogva minden erőnket, 500 milliárd eurós európai szubvencióval, amellyel lehetővé válhat a gazdaságaink beindítása, akkor olyan késedelmet fogunk szenvedni, amelyet soha nem tudunk behozni

– hangsúlyozta a gazdasági miniszter.

A tanácskozásokon a „takarékos” országok mindvégig kisebb költségvetés mellett érveltek, és nagyobb beleszólást kértek abba, hogy a tagállamok miként költik majd el az uniós pénzeket.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az eredetileg 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap esetében először azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd euró kölcsön szerepeljen.

A vasárnapi javaslat az előbbit 400 milliárd euróra, utóbbit 350 milliárd euróra módosította.

Párizs és Berlin azt szeretné, ha a vissza nem térítendő támogatások nem csökkennének 400 milliárd euró alá,

miközben a „takarékos” országok sokallják az összeget. Hétfő hajnali információk szerint Michel a támogatások összegét tovább csökkentette, 390 milliárd eurót javasolt. Ezzel az ajánlattal kezdtek újra kétoldalú megbeszéléseket a tagállami vezetők.

Macron és Merkel optimisták

Rendkívül feszült, kétségkívül kemény, de reményteljes tárgyalások zajlanak, amelyek során kompromisszum körvonalazódik az európai uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról – közölte Emmanuel Macron francia elnök Brüsszelben hétfőn, az uniós csúcstalálkozó negyedik napjának huszonhetes körben zajló tárgyalására érkezve.

Macron úgy nyilatkozott:

óvatosan fogalmaz, mert noha van remény a megállapodásra, még nincs teljes egyetértés a tagállami vezetők között az uniós pénzek nagyságát és elosztását illetően.

Elmondta, „újabb javítások” kerültek az asztalra a helyreállítási alap egészét és a benne szereplő támogatási tételeket tekintve, ami tájékoztatása szerint továbbra is a megbeszélések legérzékenyebb kérdése.

Angela Merkel német kancellár érkezésekor azt mondta, vasárnap este, hosszú tárgyalások után a vezetők kidolgozták a gazdasági mentőcsomag lehetséges keretét.

Ez az előrelépés reményt ad arra, hogy akár már ma megállapodás szülessen, vagy legalábbis közel kerüljünk hozzá

– fogalmazott a német kancellár.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a tárgyalások döntő szakaszba léptek. Benyomása szerint vezetők mihamarabb meg akarnak állapodni. Egyértelmű, hogy hajlandóság van a megegyezésre, és a dolgok a helyes irányba haladnak – tette hozzá.

Mark Rutte holland kormányfő nyilatkozata szerint „történt némi előrelépés” a tárgyalások során. Arról tájékoztatott, hogy a tagállami vezetők hosszú ideig tárgyalták az úgynevezett vészfék-mechanizmus kérdését, amely lehetővé tenné, hogy bármely tagállam vitát kezdeményezzen az Európai Tanácsban abban az esetben, ha meglátása szerint, egy másik tagország nem a „megfelelő módon” hajtja végre az uniós források kiosztásához rendelt reformprogramokat.

„Nagyon jó szövegtervezet van előttünk erről a mechanizmusról, úgy hiszem ezzel kapcsolatban meg is állapodhatunk” – jelentette ki Rutte.

Cáfolta azokat a híreszteléseket amelyek szerint a „takarékos négyeknek” nevezett országok – Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország – egysége megbomlott volna a mentőcsomag részleteit illetően. Szavai szerint az országok mindegyike azonos állásponton maradt a gazdasági mentőcsomagban rögzített kölcsönök és a nem visszatérítendő támogatások arányával kapcsolatban. Ebben a kérdésben megnyerték Finnország támogatását is – tette hozzá.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök érkezésekor reményét fejezte ki a megállapodás elérését illetően és azt mondta, a „hosszú és bonyolult” tárgyalások után úgy érzi, ismét jó úton haladnak a megbeszélések.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke hétfőn kiadott nyilatkozatában kijelentette, a testület élni fog vétójogával, ha bizonyos feltétek nem érvényesülnek a helyreállítási csomaggal kapcsolatban.

„A parlament prioritásai között van a költségvetéshez kapcsolódó, a nettó befizető országoknak járó visszatérítés eltörlése, a jogállmaiság védelme, és a saját források bevezetése” – fogalmazott.

Továbbra sem sikerült megállapodásra jutni, ezért hétfőn is folytatódott az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek pénteken kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai a következő, 2021-től érvényes hétéves EU-költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi támogatási csomagról tanácskoznak.

Az Európai Tanács elnökének szóvivője, Barend Leyts hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok vezetői délelőtt két-, illetve többoldalú megbeszéléseket tartottak a csúcstalálkozó negyedik napján, majd – leghamarabb délután négy órakor – ismét összeülnek huszonhetes körben.

Orbán Viktor vasárnap Hollandiát nevezte meg felelősnek

„Ha nem sikerül megállapodni a költségvetésről és a mentőcsomagról, az Hollandia miatt lesz” – tette egyértelművé Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben még vasárnap.

Kövér László házelnök párbeszédet sürget a hollandokkal

A magyar Országgyűlés nyitott a holland parlamenttel történő párbeszédre a folyamatban lévő EU-csúcs sikeressége érdekében – közölte a magyar házelnök holland kollégájának írt levelében, amelyet az Országgyűlés sajtófőnöke adott közre.

Kövér László a holland képviselőház elnökasszonyának írt levelében kifejtette, a magyar és a holland parlament összeegyeztethetetlen mandátumokat adott kormányaiknak, olyan feltételekhez kötik a megállapodást, amelyekre tekintettel a magyar miniszterelnöknek, vagy fordított esetben a holland kormányfőnek kell vétóznia.

A házelnök szerint ebben a helyzetben kiváló alkalmat adhat a két parlament közötti párbeszédre a holland képviselők tervezett magyarországi útja, valamint a koronavírus-járvány miatt elhalasztott hágai látogatásának pótlása.

Kövér László a koronavírus-járvány által leginkább érintett uniós tagállamok segítése érdekében kéri holland kollégája együttműködését. „Remélem, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben ezzel is elősegíthetjük az erős Európához vezető út megtalálását” – fogalmaz a házelnök.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a most folyamatban lévő EU csúcs kulcsfontosságú az Unió jövője szempontjából.

„A koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági válsághelyzet kezelése érdekében számtalan tagállam szorul segítségnyújtásra és nem tagadhatjuk meg a velük való szolidaritást csupán azért, mert sem Hollandia, sem Magyarország nem tartozik a gazdasági válság által leginkább érintett országok körébe” – írta Kövér László.