Rendkívül gyorsan emelkedtek júniusban az élelmiszerárak

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben

- közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A júniusi adattal megtört az infláció négy hónapja tartó lassuló trendje, miután májusban az éves infláció alacsonyabb, 2,2 százalék volt.

Májushoz képest a fogyasztói árak júniusban átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, csakúgy, mint egy hónappal korábban.

Az első féléves infláció 3,4 százalékos volt, a maginfláció 4 százalék maradt – közölte a KSH.

A Világgazdaság elemzői konszenzusa 0,1 százalékponttal magasabb, 3 százalékos inflációt várt. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára nőtt, 7,8 százalékkal többet kellett fizetni az üzletekben júniusban, mint egy évvel korábban. Ugyan az üzemanyagok 11,6 százalékkal olcsóbbak lettek 2019 júniusához képest, de májushoz képest 9,3 százalékkal emelkedett az ár a benzinkutakon. A maginfláció a konszenzusunkkal összhangban 4 százalék lett. Az idei első félévben 3,4 százalékos dárgulási ütemet mrt a KSH.

Kilőtt a kolbász ára

Az előző év júniusához viszonyítva az élelmiszerek 7,8 százalékkal drágultak, ezen belül a párizsi, kolbász ára 20,5 százalékkal, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,7 százalékkal drágultak, ezen belül a dohányáruk 11,1 százalékkal.

A járműüzemanyagok ára ugyanakkor 11,6 százalékkal csökkent.

A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások 0,3-0,3 százalékkal drágultak.

A KSH az inflációs adatok mellett közleményben összegezte a koronavírus-járvány hatását a fogyasztóiár-index számítására. Azt írták, hogy a járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja, a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges.

Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve az e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része a járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét.

Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt teljes reprezentánsok árindexének becsléseken alapuló pótlása is szükségessé válik. A pótlások végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmaz – írták.

Tovább drágulhat a benzin

A következő hónapokban az üzemanyagárak további emelkedése, valamint az újbóli jövedékiadó-emelés és a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése miatt az infláció tovább élénkülhet és őszre átlépheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. Ezt követően azonban a magas bázis miatt csökkenésnek indulhat – mondja Virovácz Péter az ING elemzője. A mai adatok fényében 2020 egészében 3,2 százalékos inflációval számolunk, míg jövőre 2,8 százalékos lehet az átlagos áremelkedés üteme.

Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője szerint

az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból.

Az inflációt azonban a koronavírus hatásai igen ellentétesen érintik, így az infláció előrejelzése is tág határok között mozoghat. Egyfelől az importált infláció továbbra is alacsony maradhat. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja.

Az üdülési szolgáltatások, lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait lehúzta a parkolási díjak átmeneti eltörlése is, ami azonban júliustól visszaállt, így a júliusi inflációban újra megjelenik, a tervek szerint pedig augusztusban érdemi díjemelés is lehet.

Ellentétesen alakulnak az élelmiszerárak is, a sertés, és általában a húsárak az utóbbi néhány hónapban elkezdtek csökkenni, ami jórészt a koronavírus hatása (döntően a HORECA szektor keresletének visszaesése miatt), ezzel szemben a katasztrofális gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak.

Az MNB szerint nincs ok az aggodalomra, a felmérés pontatlan lehet

A jegybank frissen megjelent inflációs jelentésében kifejtették, hogy a lakosság inflációs várakozásait az elmúlt hónapokban jelentős volatilitás jellemezte. A májusi korrekciót követően a lakosság inflációs várakozásai júniusban lényegében változatlanul alakultak.

A felmérések információtartalma válságos időszakokban számottevően lecsökken és így minden ebből számított mutató jelentős változékonyságot mutat. Ennek alapvetően két oka van.

Az egyik, hogy a válságban látott pánikreakciók miatt a hangulatindikátorok változékonysága a világon mindenütt többszörösére növekszik, sokszor korábban soha nem látott értékeket is produkálva. Emiatt az MNB úgy véli, a jelenlegi adatok nem vethetők össze a koronavírus-járvány előtti időszak adataival.

Másrészt – mutat rá a jelentés – az inflációs felmerések esetében az idősor információtartalmát tovább csökkenti, hogy a háztartások megkérdezésükkor jellemzően felülsúlyozzák azon termékek árváltozását, amit gyakrabban vásárolnak. Ebben meghatározó súlya van a napi szükségleteket kielégítő élelmiszereknek.

Az ebből adódó torzítás különösen nagy lehetett az elmúlt hónapokban, amikor az élelmiszer-felvásárlást eredményező pánikreakciók és az import akadozása miatt emelkedtek az élelmiszerek árai. Mindkét tényező összességében azt okozza, hogy a felmérés megbízhatósága a járvány időszakában jelentősen csökkent.