A kormány a munkaerőpiacon is készül a járvány második hullámára

Bodó Sándor a koronavírus-járvány előtt reális célnak nevezte, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon lesz a legalacsonyabb, példaként Csehországot említette.

A kormány számításai szerint a közeljövőben elérhető lehet a 4 százalék alatti munkanélküliség, és ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv egyik legfontosabb eszközeként munkahelymegőrző és munkahelyteremtő intézkedéseket vezettek be,

amelyek mostanáig több mint egymillió munkavállalón segítettek.

A munkahelyvédelmi bértámogatási program lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy három hónapon át csökkentett munkaidőben foglalkoztassák a munkavállalóikat, állami támogatással – hangsúlyozta az államtitkár.

A kutatási, innovációs és fejlesztési szektor magasan képzett dolgozóinak munkahelyeit speciális bértámogatással védik.

Emellett a munkahelyteremtő bértámogatási programmal a munkájukat elvesztetteket segítik kilenc hónapon keresztül. Csak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által gondozott bértámogatási programok összességében

közel 270 ezer munkahely megőrzését és újrateremtését tették lehetővé.

A válság sújtotta ágazatokban kapcsolatos tovább lépéseket illetően Bodó Sándor elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák a munkaerőpiac változásait, és ahol szükséges, a kormány az eddigi intézkedéseken felül a gazdasági növekedés érdekében kész újra beavatkozni.

A Gazdaságvédelmi akcióterv elemei – az adócsökkentések és a szektorspecifikus intézkedések – a gazdaság dinamizálását szolgálják. Egy sikeres válságkezelés ugyanis hatalmas lökést adhat az ország fejlődésének, felgyorsíthatja a felzárkózást a nyugati országok fejlettségi szintjéhez – mondta a Világgazdaság érdeklődésére az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Az ágazatokra visszatérve elmondta, hogy a visszaesés elsőként

a turizmus-vendéglátásban, a feldolgozóiparban, a járműiparban és a szolgáltató szektorban volt tapasztalható.

A válság a cégeket mérettől függetlenül egyformán negatívan érintette, azonban ma úgy látják, hogy a megtorpanás átmeneti volt, a nagyobb vállalatok a működésük átszervezése után, április vége óta sorra indították újra a termelésüket.

Ha a területi adatokat nézzük, a kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások először a nyugati megyékben jelentkeztek, majd fokozatosan áthúzódtak a keleti országrészbe.

Bodó Sándor szerint a legfrissebb adatok képe már azt mutatja, hogy a júniusi mélyponthoz képest mindenhol csökken a regisztrált álláskeresők száma. Országosan 25 ezerrel vannak kevesebben, mint bő másfél hónappal ezelőtt.

További részletek a Világgazdaság pénteki számában.