Az élelmiszer-kínálat szerkezete a korábbi évekhez képest 2018-ban lényegesen nem módosult, a fogyasztás háromtizedét zöldségek, gyümölcsök és egyéb növényi eredetű élelmiszerek, egynegyedét hús- és gabonafélék, szintén közel egynegyedét tej és tejtermékek adták. Hazánkban a fogyasztásra rendelkezésre álló összes élelmiszer 2018. évi fejenkénti mennyisége (695 kilogramm) az előző évhez képest 2,2, 2015-höz viszonyítva 4,2, a megelőző öt év átlagához képest 5,5 százalékkal nőtt. Ezzel az elmúlt tíz év legmagasabb értékét érte el. A rendelkezésre álló élelmiszer számítása élelmiszermérlegek összeállításán alapul, ami a Magyarországon rendelkezésre álló kínálatot, fogyasztható mennyiségeket jelenti. A mérlegek alapanyagtípusúak, azaz a készítményeket alapanyagsúlyban tartalmazzák.
Az állati eredetű (hús és hal, tej, tojás) és a növényi termékek (zöldségfélék és gyümölcsök, burgonya, liszt és rizs, egyéb növényi eredetű termékek) mennyisége az előző évhez képest fejenként átlagosan egyaránt 2 százalékkal nőtt. A cukor és méz, a tej és tejtermékek, valamint a tojás fogyasztható mennyisége lényegében nem változott, a többi élelmiszercsoporté növekedett, a legnagyobb mértékben az egyéb növényi eredetű élelmiszereké (héjas gyümölcsök, száraz hüvelyesek, mák, kakaó), 8,3 százalékkal és a húsféléké, 6,5 százalékkal.
Az élelmiszer-kínálat szerkezete a korábbi évekhez képest lényegesen nem módosult, a fogyasztás háromtizedét zöldségek, gyümölcsök és egyéb növényi eredetű élelmiszerek, egynegyedét hús- és gabonafélék, szintén közel egynegyedét tej és tejtermékek adták. 2018-ban 2010-hez viszonyítva 1–1 százalékponttal csökkent a zöldségfélék és gyümölcsök, a tej, valamint a liszt és rizs részesedése, miközben 9,4 százalékról 12 százalékra nőtt a húsfélék és a hal aránya.
Az élelmiszerek fogyasztói ára 2018-ban átlagosan 4,2 százalékkal emelkedett. Ennél jóval nagyobb mértékben nőttek a zöldségfélék és a burgonya (15–15%), a gyümölcsök (6,8%), illetve a tej, tejtermék, tojás termékcsoportok (6,1%) árai. Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a cereáliák, édességek (2,0%), a hús, hal, készítmények (2,3%), valamint a zsiradékok (3,2%).
2013 óta dinamikusan bővült a fogyasztásra rendelkezésre álló hús mennyisége, ami 2018-ban 76 kilogrammot ért el fejenként; ez 5 kilogrammal több, mint 2017-ben, és az előző öt év átlagát 20 százalékkal haladta meg. A húsfogyasztáson belül a baromfi- és a sertéshús együttes aránya továbbra is 90 százalékos, a baromfihús részesedése változatlanul a legnagyobb (47%). 2018-ban a baromfihús egy főre jutó mennyisége (35 kilogramm) az előző évhez viszonyítva 2, 2013–2017 átlagához képest 6 kilogrammal, közel negyedével emelkedett. Sertéshúsból (33 kilogramm/fő) 2,5 kilogrammal bővült a fogyasztásra rendelkezésre álló mennyiség 2017-hez képest, ami a megelőző öt év átlagánál 6 kilogrammal, 20%-kal volt több. 2018-ban a hazai fogyasztásra rendelkezésre álló marhahús mennyisége egy főre vetítve változatlanul 3 kilogramm, részesedése 4,3% volt.
A magyar baromfihús- és sertéshús-fogyasztás meghaladja az Európai Unió átlagát (a FAO-adatok alapján). A baromfihús egy főre jutó mennyisége a 28 ország rangsorában az első harmadban található, a sertéshúsé a negyedik legmagasabb az Európai Unióban.
A visegrádi négyek közül csak Lengyelországban magasabb a baromfihús- és a sertéshúsfogyasztás, a többi országban alacsonyabb. Marhahúsból nagyon alacsony a magyar fogyasztás, mindössze Lengyelországét és Bulgáriáét előzi meg.
Az összes felhasználható zsiradék mennyisége 2018-ban (38 kilogramm/fő) 2,9%-kal bővült az előző évhez képest, és 7,6%-kal volt magasabb az előző öt év átlagánál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.