Egyre kisebb az adóék Magyarországon
A fogyasztási adók magas szinten tartása kevésbé hat negatívan az ország versenyképességére, míg a jövedelmeket terhelő adók magasan tartása káros, nem ösztönöz az újrabefektetésre, munkavállalásra – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Pénzügyminisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint a kormány az adórendszer versenyképességének növelése érdekében számos lépést hajtott végre, így mára jelentősen átalakult az adóbevételek szerkezete.
A munkaadókat és a munkavállalókat sújtó elvonások mértéke évről évre csökken, az adóék 2020 júliusában 43 százalékig süllyedt.
A magas adóteher a magyar gazdaság több évtizedes alapproblémája, amit mi sem tükröz jobban, mint az, hogy a bérek teljes munkaerőköltsége, valamint az adóék sokáig az egyik legmagasabbnak számított az OECD-országok között. A 2000-es években rendre 53-54 százalékot ért el a mértéke, 2013-ban is még 49 százalékos volt ez az arány. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által 2016-ban megkötött megállapodás hozta az érdemi fordulatot, amelynek kifutásaként a szociális hozzájárulási adó a kezdeti 28,5 százalékos szintről 2022-re 13 százalékra mérséklődhet. A Pénzügyminisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a VKF-megállapodásnak köszönhetően 2016 és 2019 júliusa között összesen 9,5 százalékponttal, majd 2020-ban 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó kulcsa, mivel a kormány a koronavírus miatt kialakult helyzetben eltekintett attól, hogy a megállapodásban a versenyszféra évi 6 százalékos reálbéremelése szerepelt. Ez számottevően csökkenti az adóéket, és a járványhelyzetben jelentős többletet hagy a munkáltatóknál. Ezt követően várhatóan még kétszer csökkenhet az adó mértéke, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékos ütemet.
Fontos hozzátenni, hogy ezek az arányszámok az egyedülálló, gyermek nélküli, átlagos fizetésű munkavállalókra vonatkoznak.
A magyar adórendszer családtámogató jellege miatt a többgyermekes családok kisebb adóteherrel találkoznak: egy három gyermeket nevelő házaspár, amelynek tagjai az átlagbér 100, illetve 67 százalékát keresik, 2020-ban mindössze 30,13 százalékos adóékkel szembesülhet 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adókulcs mellett. Bár 2009 óta a teljes munkaerőköltség valamennyi családtípusban mérséklődött, ugyanakkor a hazai gazdaságpolitikai kormányzás kinyilvánított szándéka, hogy Magyarország versenyképessége meghaladja a régiós országokét, a bérekre rakódó terhek további csökkentését indokolja a jövőben.
Az OECD legfrissebb Taxing Wages 2020 kiadványa szerint 2019-ben 2018-hoz képest Magyarországon 0,5 százalékponttal, 2015-höz képest pedig 4,4 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottak után fizetendő adók és járulékok mértéke. Hazánk az utóbbi esetén ezzel a vizsgált 37 ország közül a legnagyobb csökkenést érte el 2019-ben. Azt, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban, érzékeltetheti, hogy 2019-ben csak a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése mintegy 160 milliárd forintot hagyott a munkáltatóknál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.