Elkészült Magyarország MI-stratégiája

Melyek az MI-stratégia legfőbb célkitűzései?

Három kiemelt célt definiáltunk a 2030-ig tartó időszakra: egymillió ember találjon nagyobb hozzáadott értékű munkát a következő tíz évben, növeljük Magyarország GDP-jét a mesterséges intelligencia (MI) segítségével, és a kkv-k termelékenységét 26 százalékkal.

A célokat majd tovább kell bontani részcélokra, de ezek a fő irányok.

A terveink között szerepel, hogy Magyarország az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének első számú központjává váljon, mintegy kétmillió állampolgár vegyen részt aktívan saját adatainak gondozásában adattárca segítségével, 2,5 mil­lióan részesüljenek MI-támogatott oktatásban, hárommillióan pedig az integrált digitális egészségügyi rendszer előnyeit élvezhessék. Szeretnénk elérni, hogy tíz év múlva az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan, önkiszolgáló módon működjön, a mezőgazdaságban pedig az adatalapú rendszerek révén harmadával csökkenjen az ammóniakibocsátás.

Milyen elemekből tevődik össze a stratégia?

Három egymásra épülő rétege van. Az alapozó pillérek az MI-értéklánc beindítását és a versenyképesség növelését hivatottak szolgálni. Nagy szerepe lesz az államnak abban, hogy a kutatás-fejlesztés támogatása mellett elősegítse az MI-alapú alkalmazások széles körű elterjesztését, és kezdeti löketet adjon az adatgazdaságnak. Az oktatási és kompetenciafejlesztési pillérek szintén kulcsfontosságúak, hiszen a munkaerőpiac valamennyi szereplőjét fel kell készítenünk az MI-transzformációra. Itt gondolok a munkaadókra is, akiknek ugyanúgy teljes szemléletváltásra lesz szükségük, ezért megkerülhetetlen lesz a vonatkozó kurzusokon és továbbképzéseken való részvétel. Továbbá meg kell teremteni a megfelelő infrastrukturális hátteret, hogy az MI-témájú kutatás-fejlesztési tevékenység gördülékenyen haladjon. A nemzeti szuperszámítógép-infrastruktúra és -ökoszisztéma keretében Debrecenben 2022-ig egy öt petaflops teljesítményű szuperszámítógépet építünk ki. A stratégia második rétegében azokat a területeket jelöltük meg, amelyekben különösen nagy eséllyel rúghatunk labdába a globális MI-versenyben, ezért valóban érdemes erőforrásokat csoportosítani hozzájuk. Az intelligens gyártás, a közigazgatási és az egészségügyi diagnosztikai folyamatok hatékonyabbá tétele, az adatalapú agrártanácsadás ilyen szegmens. De a logisztikai képességeink jobb kihasználása is ide tartozik, csakúgy, mint a nyelvtechnológiai fejlesztések végrehajtása. A harmadik rétegben találjuk a transzformatív programokat, amelyek a polgárok mindennapi életminőségét javító, jelentős és hosszú távra szóló MI-fejlesztési koncepciók. Szeretnénk széles körben meghonosítani az autonóm járműveket az országban, megteremtjük a feltételeket az állampolgárok számára a saját adataik feletti önrendelkezéshez, illetve terveink között szerepel a klímavezérelt agrárium megteremtése és az MI-támogatott okosasszisztensek elterjesztése, amelyek az oktatásban és a kar­rier-tanácsadásban játszanak majd kiemelkedő szerepet.

Hol, mikor és milyen fejlesztéssel indul a stratégia megvalósítása?

A nyelvtechnológiai projektet már elindítottuk, a fő célkitűzések mellé intézkedési tervet rendeltünk, amelyben a tervezett ütemezés is szerepel. Az alapozó pillérek esetében egy-két éven belül már kézzelfogható eredményeket szeretnénk látni, de egyes elemek terén – mint pél­dául a szabályozási és jogi keretek kialakítása – várhatóan már az idén megfogalmazzuk javaslatainkat. A stratégia ugyan 2030-ig szól, de egyelőre csak az elkövetkezendő öt évet bontottuk le tételesen intézkedésekre, ugyanis a rendkívüli sebességgel változó technológiai környezet miatt nem érdemes előrébb tekinteni.

Kik fogják megvalósítani?

Ez egy horizontális technológia, szinte minden területet érint. A megvalósítás kormányzati szinten elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, a Belügyminisztériumnak és az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának a hatáskörébe tartozik, de az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is fontos szereplő. Egy teljesen új intézményi keretrendszert hozunk létre az MI-értéklánc működtetésére. A Neumann Nonprofit Kft. – NAVÜ, a Nemzeti Adat Tudásközpontra támaszkodva, az adatvagyon karbantartásáért és fejlesztéséért lesz felelős. A Neumann Nonprofit Kft. – NAVÜ a nemzeti adatvagyon-hasznosítási tér motorjaként koordinálja és élénkíti az adatvagyonnal történő stratégiai gazdálkodást. Érvényesülhet a társadalmi érdekek hatékonyabb védelme, és a közadatok és magánadatok mint vagyonelemek jelennek meg a gazdaságban. Megalakult a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MI LAB), amely a kutatásokat koordinálja a kutatási szereplők között, és együttműködik a piaccal, hogy minél több alkalmazott kutatás tudjon megvalósulni. Célunk a világszínvonalú kutatásokba való aktív bekapcsolódás. Hamarosan formálisan is létrejön a Digitális Jólét Nonprofit Kft. keretében az MI Innová­ciós Központ, amely a kkv-szektor versenyképességének növelését segíti majd. Kiemelt szerep jut az újonnan induló Artificial Intelligence (AI) Hungary weboldalnak, amely az MI-piactereken túl az MI Akadémiának is otthont ad. Az MI Akadémia gyűjti egy helyen az MI-vel kapcsolatos tudásanyagot és képzési lehetőségeket, amelyek a vállalatok és a munkavállalók számára is értékes információforrást nyújtanak. Fontos még az MI Szabályozási és Etikai Tudásközpont, amely részben az új technológiával összefüggő, sajátos jogi keretek, részben pedig az adatvagyon-gazdálkodással összefüggő szabályozás alapjaira tesz majd javaslatot a kormánynak.

A technológia nyertese

Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, a technológiai változások nyertese kíván lenni – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az MI-stratégia bejelentésén. Hozzátette: a mesterséges intelligencia 2030-ra 11-14 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon. A stratégia kidolgozásában a Mesterséges Intelligencia Koalíció több mint 250 tagszervezete ezernél több szakértővel vett részt. | VG