Az elmaradó tankolások fékezik a kiskereskedelmet

Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,3, a nemélelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, addig

az üzemanyag-kiskereskedelemben 7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Noha a koronavírus-járvány hullámvasútra ültette a kiskereskedelem szereplőit,

az év első hét hónapjának forgalma összességében 1,1 százalékkal így is meghaladta a 2019. január-júliusi időszakban mértet.

A KSH azonban arra is felhívta jelentésében a figyelmet, hogy a 2020. áprilisi mélyponthoz viszonyítva közel 11 százalékponttal növekedett a kiskereskedelem naptárhatással kiigazított volumenindexe, ezzel a vásárlási kedv júliusra elérte az egy évvel ezelőtti szintet.

A bevételek lassú visszaépülése figyelhető meg a szektorban.

Áprilisban ugyanis 81 havi növekedés ért véget az éves alapon 10,2 százalékos visszaeséssel, amit májusban már csak 2,1 százalékos mérséklődés követett, a júniusi forgalmat pedig stagnálás jellemezte.

Folytatódott a kiskereskedelmi forgalom lassú helyreállása

Virovácz Péter, az ING közgazdásza szerint a piaci várakozásnál gyengébb adat oka a nemélelmiszer-kiskereskedelem gyenge teljesítménye volt.

A három főbb alszektor közül ez volt az egyedüli, ahol júliushoz képest nem tudott javulni a teljesítmény. Míg a nyár első hónapjában közel 5 százalék volt a növekedés ebben a szegmensben, addig júliusban csupán 0,4 százalékkal emelkedett a teljesítmény – mondta el Virovácz Péter.

Úgy tűnik, hogy az újranyitást követő nagy hajrá csak egy hónapig tartott. Az egyes bolttípusokat nézve, alig volt olyan terület, ahol ne esett volna vissza jelentősen a forgalom növekedése az előző hónaphoz képest.

Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene 3,3 százalékkal bővült éves összevetésben, vagyis

a korábbi stabil növekedéssel ellentétben most hónapról hónapra ingadozik a szektor teljesítménye.

Júliusban éppen a jobbik arcát mutatta a szegmens. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma továbbra is alacsonyabb, mint egy évvel korábban, júliusban 7 százalék volt az elmaradás.

Ez azonban javulásnak tekinthető a júniusi 11 százalékos visszaesés után. A lakosság tehát még mindig érezhetően kevesebbet utazik.

Ahogyan már korábban jeleztük, a nyár folyamán további mérsékelt javulás várható, miközben a rövidtávú munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet, ismét mérsékelve a kiskereskedelem bővülését. A mai adat csupán az első volt az új negyedévre vonatkozó adatok sorában, így korai lenne következtetéseket levonni a harmadik negyedévi kilábalás kapcsán.

Jövő év elején várható a járványhelyzet előtti szint elérése a kiskereskedelemben

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,3 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal emelkedett, az üzemanyag-kiskereskedelemben ugyanakkor 7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene – mondta el Suppán Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Az üzemanyagkereskedések forgalmának visszaesését döntően a jóval alacsonyabb tranzit forgalom okozhatja. Bővültek az eladások az iparcikk jellegű vegyes (5,6 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (4,7 százalék), valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben (2,0 százalék).

A forgalom volumene csökkent a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk- (–4,5 százalék), a bútor-, műszakicikk- (–14 százalék), valamint a használtcikk-üzletekben (–19 százalék). Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 20 százalékkal emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,5 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest, míg 11 százalékkal bővült az áprilisi mélyponthoz képest. 2020. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 1,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 27,2 százalékkal, 2010-hez képest 39,9 százalékkal emelkedett.

A második negyedévben 4,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, azonban a második félévben már enyhe növekedést mutathat, így hozzájárul a gazdaság felpattanásához.

A következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom. A forgalom növekedést támogatja, hogy egyre többen térnek vissza munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott fél millió forint jutalmat, júliustól 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok, 30 százalékkal a szakiskolai oktatók, novemberben 20 százalékkal az egészségügyi szakdolgozók bére.

Így a munkaerőpiac javulásával és a továbbra is dinamikus bérnövekedés (az első hat hónapban 9,9 százalékkal, júniusban 15,6 százalékkal nőttek a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bérei, míg 6,1 százalékkal a nettó reálbér) mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában, ez utóbbi egyes területeken kifejezetten látszik is.

Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatják a kilábalást. Idén 1,3-1,8 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 6 százalék feletti növekedésre számítunk.

A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható.