BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

London részéről ez már szinte all-in

Boris Johnson brit miniszterelnök továbbra is a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik. A parlamenttel elfogadtatott belső piaci törvényt védelmébe vette a skót főtanácsnok.

A jelentős zuhanást követően néhány napja ismét emelkedik a font árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest, ami azután is folytatódik, hogy a brit parlament alsóháza hétfőn kényelmes többséggel, 340:263 arányban elfogadta azt a belső piaci törvényjavaslatot, amely elismerten sérti az Európai Unióval kötött kilépési megállapodást és a nemzetközi jogot. Noha az utóbbi napokban a Konzervatív Párton belül is egyre nagyobb ellenállásba ütközött a Boris Johnson által támogatott törvénytervezet, és öt korábbi miniszterelnök, köztük a volt konzervatív párti David Cameron, valamint a konzervatív párti kormány egykori jogi főtanácsadója, Geoffrey Cox is súlyos fenntartásainak adott hangot a tervezettel szemben, ez nem bontotta meg a pártfegyelmet. Boris Johnson miniszterelnök ugyan jelentős többséggel rendelkezik, többen arra számítottak, hogy párttársai nagy számban ellene szavaznak majd.

Ez nem történt meg, csupán ketten szavaztak ellene, harmincan pedig tartózkodtak.

Ha jövő kedden, az alsóházi módosító indítványok elfogadásakor negyven fölé emelkedne a kormánypárti ellenszavazók köre, akkor már az alsóházban megbukna a tervezet. Ha nem így lesz, a Lordok Háza elé kerül a tervezet, itt viszont már nincs többsége Johnsonnak. Problémás azonban, hogy az unió szep­tember végi határidőt adott a tervezet visszavonására, más esetben felfüggeszti a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, és nemzetközi jogi lépéseket kezdeményez Londonnal szemben.

Johnson a szavazás előtt a képviselőknek hangsúlyozta, hogy London egyáltalán nem kíván élni azokkal a jogkörökkel, amelyeket a Brexit-megállapodás egyes pontjait felülíró törvénytervezet nyújtana. A törvény pusztán „biztosítási kötvényként” szolgálna, az unióban ugyanis megvan a hajlandóság a Brexit-megállapodásban foglalt északír protokollnak az „abszurd” értelmezésére.

Boris Johnson
Fotó: AFP

Ezzel arra utalt, hogy az unió meglebegtette:

a de­cember 31-én lejáró átmeneti időszak után esetleg nem ismeri el az Egyesült Királyság állategészségügyi szabályait, akkor pedig Nagy-Britanniából nem szállíthatnának húskészítményeket az unió vám- és kereskedelmi rendszerében maradó Észak-Írországba.

A brit miniszterelnök ezt nevezete az unió élelmiszerblokádjának a múlt héten lezárult rendkívüli tárgyalásokat követően kirobbant nyilatkozatháborúban.

Johnson kitért arra is, hogy a Brexit-megállapodás északír protokollja alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalomban uniós vámok vethetők ki az olyan árucikkekre, amelyekről feltételezhető, hogy az EU egységes belső piacára – mindenekelőtt Írországba – kerülhetnek tovább. Azt egy közös bizottság állapítaná meg, hogy melyek ezek az árucikkek. A brit miniszterelnök úgy véli: az EU-ban többen immár abból indulnak ki, hogy alapesetben minden árucikk ilyen, így a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalomban minden termékre vámot kell kivetni, és Észak-Írország és Nagy-Britannia között kell elvámolni, ami Johnson szerint sérti a királyság integritását.

Az unió ezen fenyegetéseire érkezett tehát válaszként a belső piaci törvény, amely felhatalmazná a brit kormányt az északír protokoll előírásainak figyelmen kívül hagyására. Az unió azért kezdte emelni a tétet, mert London hajthatatlannak tűnt az állami támogatások kérdésében, amelyben jobb pozíciót akart kiharcolni magának. Sokan úgy vélik, hogy ez az egész konfliktus eredője.

Keen védelmébe vette a miniszterelnököt

Richard Keen skót főtanácsnok, az Egyesült Királyság egyik legfőbb jogi tisztviselője tegnap a Lordok Házában felszólalva megvédte Boris Johnson belső piaci törvényét, mert véleménye szerint az nem sért nemzetközi jogot. Ezzel ellentmond Brandon ­Lewis északír képviselőnek, aki a múlt héten azt állította, hogy a Brexit-megállapodás északír protokolljának felülírása sérti a nemzetközi jogot. Keen szerint viszont a törvényjavaslat csupán annak az „esetleges helyzetnek” a kezelésére szolgál, ha az Európai Unió megsérti szerződéses kötelezettségeit. A törvényjavaslat rendelkezései szándékukban és hatásukban teljesen korlátozottak, és a jogállamiság, valamint a nemzetközi jog követelményeit teljesítik – állítja Keen. | VG

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.