Az elmúlt évek meredek minimálbér-emelésének köszönhetően zárult a bérolló a legkisebb munkabér és a létminimum összege között – mondta a Világgazdaságak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető felidézte, hogy a rendszerváltás óta több sikertelen törekvés irányult a minimálbérek felzárkóztatására, ebben végül a 2016-os bérmegállapodás hozott áttörést.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tető alá hozott egyezség mellett az idén várható 8 százalék körüli reálbér-emelkedés szavatolja,
hogy a legkisebb jövedelem megtartsa pozícióját a létminimumhoz képest.
Az elmúlt húsz évben először sikerült lefaragni a korábbi hátrányát a legkisebb munkabérnek.
Érdemes hozzátenni, hogy a KSH évek óta nem közli a létminimumra vonatkozó adatsorokat, mivel a statisztikusok úgy ítélték meg, hogy a korábban használt létminimum-mutató alkalmatlan funkciójának betöltésére. A statisztikai hivatal ehelyett
a szegénység és a társadalmi kirekesztődés mérésére helyezte a hangsúlyt,
az ezekre vonatkozó kutatási eredményeket évenként közzéteszi a Háztartások életszínvonala címmel.
A legutóbbi kiadványból kitűnik, hogy az egy főre jutó, rendelkezésre álló éves nettó jövedelem 2018-ban 10,2 százalékkal nőtt, és 1 millió 432 ezer forintot tett ki.
A szegénységi küszöb 2018-ban 11,3 százalékkal magasabb a 2017-esnél, nagysága éves szinten az egyszemélyes háztartásokban 1 millió 120 ezer forint volt. A szegénységi küszöb alatt élők aránya 12,4 százalékra csökkent 2018-ban,
ezzel számuk 1 millió 186 ezerre mérséklődött.
A MOSZ elnöke kiemelte: más szakszervezetek számos esetben azt jelezték nekik, hogy a minimálbér-növelés lassítását szeretnék elérni, mivel a régebbi, tapasztalt szakemberek nem érzik eléggé megbecsülve magukat.
Felhívta a figyelmet, hogy a közel egymillió minimálbéren dolgozó munkavállaló többsége a garantált bérminimumot kapja, ami jóval meghaladja a létminimum összegét.
Ez azt eredményezi, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a jövedelmi egyenlőtlenség – tette hozzá Palkovics Imre. A dinamikus béremelkedések miatt sokat javult a jövedelmi helyzet Magyarországon.
Az Európai Bizottság megerősítette, hogy 2010 óta 1 millió 421 ezer fővel csökkent a súlyos anyagi depriváltak száma: 2010-ben még a lakosság 23,4 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben, 2018-ban ez az arány 8,7 százalék, azaz 837 ezer fő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.