Biden előnye ellenére a billegő államok ismét a Fehér Házba segíthetik Trumpot

Rekordmértékben, 33,1 százalékos évesített ütemben bővült az amerikai gazdaság a harmadik negyedévben az előző három hónap 31,4 százalékos zsugorodása után, meghaladva a 32 százalékos elemzői várakozásokat. Mivel azonban a bázis alacsony volt, a gazdaság teljesítménye meg sem közelíti a koronavírus-járvány előttit,

ahhoz Ian Shepherdson, a Pantheon Macroeconomics vezető közgazdásza szerint 46 százalékos bővülésre lett volna szükség. Ahhoz pedig már 63 százalékosra, hogy az amerikai gazdaság elérje azt a szintet, ahol a válság nélkül lehetne.

Az elemzések ráadásul azt mutatják, hogy a piacok a növekedési ütem lassulását várják a korábban jelzetthez képest a negyedik negyedévben, és még 2021 elején is, mivel kifulladt a tavasszal elfogadott, mintegy 4 ezermilliárdos szövetségi ösztönzőcsomag hatása.

A munkaerőpiaci helyzet is javul, a múlt héten a várt 778 ezer helyett 751 ezren nyújtottak be munkanélküli-segély iránti kérelmet, és 7,76 millióra csökkent a tartósan állás nélküliek száma.

Vezet Biden

A gazdaság ilyen mértékű növekedése hagyományosan garantálná a hivatalban lévő elnök újraválasztását, a közvélemény-kutatások szerint azonban Donald Trump egyelőre hátrányban van demokrata kihívójával szemben. A CNN legfrissebb felmérése szerint Joe Bident országos szinten a szavazók 54 százaléka támogatja, míg az elnököt 42 százalék. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy

a választás kimenetelét eldöntő hat, úgynevezett „billegő” állam – Arizona, Florida, Wisconsin, Michigan, Pennsylvania és Észak-Karolina – mindegyikében Biden vezet, bár a különbség néhol hibahatáron belüli.

Ráadásul már több mint 75 millió amerikai leadta a szavazatát, ami a 2016-os választáson részt vevők számának több mint a fele – akkor összesen 138 millióan voksoltak.

Ennél is komolyabb figyelmeztetés Trump számára, hogy a CNBC kedden publikált felmérése szerint már a gazdaságkezelésében sem bíznak az amerikaiak, pedig korábban stabilan ez volt az a terület, ahol előnyben volt Bidennel szemben. Most azonban már teljesen megosztott a megkérdezettek véleménye, 47 százalékuk mondta azt, hogy az elnök jól kezeli a gazdaságot, és ugyanennyien válaszoltak nemmel a kérdésre. Ráadásul

az idei választást nem is a gazdaság dönti el, hanem a koronavírus-járvány, amelynek kezelésében a felmérések szerint megbukott a Trump-adminisztráció, Biden viszont 17 százalékpontos előnyt élvez.

A fertőzés az egész országban terjed, különösen súlyossá vált a helyzet a „billegő” államokban, amelyek közül háromban élesen visszaesett októberben a fogyasztói bizalom: Floridában 114,4-ről 100,3 pontra, Pennsylvaniában 115,5-ről 92 pontra, Michiganben pedig 124,1-ről 119,2 pontra.

Ez nem jó jel Donald Trump újraválasztási esélyei, de a gazdaság szempontjából sem

– hangsúlyozta James Knightley, az ING vezető nemzetközi közgazdásza. Lynn Franco, a felmérést végző The Conference Board igazgatója szerint az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók nem bíznak abban, hogy a gazdaság talpra állásának üteme felgyorsulhat még az idén.

Nincs konkrét program

Trump és a Republikánus Párt nem hirdetett világos gazdasági programot a kampány előtt, így az első négy év döntéseiből kiindulva csak találgatni lehet, milyen politikát folytatnának a jövőben. Valószínűleg kitartanának az Obamacare-ként ismert egészségbiztosítási rendszer megszüntetésének terve, az elsősorban a vállalati profitot növelő adócsökkentések és a Kínával folytatott kereskedelmi háború mellett. Biden céljai világosabbak:

A kiadásokat progresszív adózásból finanszírozná, többek között visszavonná Trump 2017-es adócsökkentését, de nem emelné az évi 400 ezer dollárnál (egy dollár 312,4 forint) alacsonyabb jövedelmek terheit. A Moody’s Analytics becslése szerint a kiadások növelése ellensúlyozná az adóemelés hátrányait, és 2024-re az amerikai GDP 4,5 százalékkal lenne magasabb, mint Trump jelenlegi politikája mellett.

Magyarországnak mindkét forgatókönyv jól jöhet

Az amerikai elnökválasztás kimenetele Magyarországon elsősorban a hadikiadásokban csapódhat le a szakértők szerint, azonban nem feltétlenül költ erre kevesebbet a kormány, inkább a beszerzés iránya változhat. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője rámutatott: ha Joe Biden nyer, a fő kérdés az, hogy továbbra is ragaszkodik-e a Trump által megkövetelt – a NATO-tagállamoknak kötelezően előírt, ám évekig nem számon kért –, a GDP arányában 2 százalékos hadikiadásokhoz. Az elemző szerint ez várhatóan nem változik, azonban

diplomáciai okokból csökkenhet az Egyesült Államokból származó magyar hadibeszerzés.

Regős Gábor hozzátette: a megkötött szerződések várhatóan már nem módosulnak. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szintén arra számít, hogy nem csökken a hadimegrendelések összege, azonban az esetlegesen rosszabb politikai kapcsolat miatt elképzelhető, hogy nem amerikai technikát vásárol Magyarország.

A cégek döntéseit nem befolyásolja az elnök személye

A külkereskedelem és a beáramló működő tőke (FDI) szempontjából nincs eltérés a két elnökjelölt között, az amerikai vállalatok annyira önjárók, hogy az államfő személye nem befolyásolja a magyar gazdasági kapcsolatokat – szögezte le Török Zoltán. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint

a Magyarországon lévő működő tőke 15 százaléka származott az USA-ból 2016-ban és 2017-ben, ez 13,5 milliárd amerikai dollárnak felelt meg.

A nettó beérkező FDI hektikusan alakult az évtized folyamán, 2015-ben például hárommilliárd dollár távozott hazánkból, 2018-ban viszont 3,7 milliárddal nőtt a befektetett amerikai tőke összege. Az elmúlt évek javuló kínai–magyar kapcsolatait nem feltétlenül fogadták kitörő örömmel a Fehér Házban, Donald Trump a kínai gazdasági törekvések megtörésének céljából indította azóta gyakorlatilag globálissá növekvő kereskedelmi háborúját. A Századvég szakértője szerint egyik elnökjelöltnek sem érdeke a túl jó európai–kínai kapcsolat, azonban ha Biden nyerne, akkor a magyar diplomácia még szorosabbra fűzhetné a viszonyokat a távol-keleti országgal. A kereskedelmi háború azonban kevésbé mélyülhet el, ha a Fehér Házba új lakó érkezik tavasszal. Regős Gábor szerint összességében a jobb diplomáciai kapcsolatok miatt Donald Trump győzelme kedvezőbb lehetne a magyar gazdaság számára. Török Zoltán inkább neutrális állásponton van, vagyis a gazdaság szempontjából elhanyagolható, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást.

Fontos diverzifikálni

A vállalatoknak azonban érdemes diverzifikálniuk a beszállítói láncokat – hangsúlyozta Németh Viktória, a Danube Capital szenior elemzője az amerikai folyamatokról szóló írásában. A határok lezárása felerősítette azt a kereskedelmi háború nyomán megjelent tendenciát, amely szerint egyes termelési kapacitások áttelepülnek, és új országok lépnek be a beszállítói láncokba. A szakértő szerint a cégeknek kiemelten fontos, hogy nyomon kövessék a világban zajló eseményeket, és gyorsan reagáljanak rájuk. A gazdaság és a technológia jövőjét a világ vezető hatalmai határozzák meg, egy nagyhatalom jövőjét a társadalmi folyamatok is erősen befolyásolják. Az USA belső problémái megakadályozhatják, hogy a potenciáljának megfelelően teljesítsen a gazdasága. A magyar vállalatoknak figyelembe kell venniük, hogy milyen folyamatok zajlanak az USA-ban, és ennek megfelelően földrajzilag is diverzifikálniuk kell a tevékenységeiket – figyelmeztet az elemző.