Cél megállapodást kötni Nagy Britanniával, de nem minden áron

Az Európai Unió még az év vége előtt kereskedelmi megállapodást akar kötni az Egyesült Királysággal, de nem minden áron – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnaposra tervezett tanácskozására érkezve csütörtökön.

Michel rövid nyilatkozatában kiemelte, az unió készen áll a tárgyalások folytatására, amelyek folyamán meg akarja védeni a piaci részvétel egyenlő versenyfeltételeit, valamint egyetértésére törekszik egyebek mellett a környezetvédelem, a foglalkoztatás és az állami támogatás területein.

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben azt mondta, előrelépést kell tenni a tagállamok közötti együttműködés, és az európai szintű koordináció erősítése terén a vírus terjedésének visszaszorítása érdekében. A klímavédelmet illetően arról beszélt, hogy a tagországoknak az év végéig döntést kell hozniuk a 2030-ra kitűzött célokat illetően. Reményét fejezte ki, hogy a csütörtökön kezdődő tanácskozás alkalmat biztosít azon részletek meghatározásához, amelyek lehetővé teszik a decemberi megállapodás elfogadását.

Angela Merkel német kancellár érkezésekor kijelentette, az Európai Unió vezetői tisztességes, mindkét fét érdekeit szolgáló megállapodást akarnak az Egyesült Királysággal uniós tagságának megszűnése után fenntartott kapcsolatait illetően, de nem minden áron.

Németország támogatja az Európai Bizottság tárgyalódelegációját, melynek tagjai továbbra is a megoldáson dolgoznak. Egy tisztességes megállapodás minden erőfeszítést megér – emelte ki.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta azt mondta, az uniós tárgyalók Michel Barnier vezetésével nagyon sok és jó munkát végeztek, a megállapodás még megköthető a december végén lejáró határidő előtt, „de nem bármi áron”. Két „döntő kérdés” még mindig nyitva van a halászatra és az egyenlő versenyfeltételek – emelte ki.

A klímavédelem témakörét érintve azt közölte, ha az unió 2050-re el akarja érni az éghajlatsemlegességre vonatkozó célkitűzéseit, ha valóra akarja váltani a 2015-ös párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségeit, akkor fokoznia kell ambícióit.

Világos tervünk van. Tudjuk, hogy céljaink nagyratörők, de az Európai Bizottság által vázolt ütemtervek mentén, és a beruházások által kivitelezhetők

– fogalmazott von der Leyen.

Micheal Martin ír miniszterelnök érkezésekor a brit EU-tagság megszűnésével összefüggésben azt mondta, most az Egyesült Királyság kormányának kell lépéseket tennie a halászati jogok és egyéb, még nyitott kérdések megoldásáét, amelyek továbbra is gátolják az EU és a szigetország között kialakítani tervezett kereskedelmi megállapodás elfogadását.

Kiemelte, a kereskedelmi megállapodásnak védenie kell az EU, beleértve a halászok és a part menti közösségek érdekeit is. Hozzátette, az uniónak ragaszkodnia kell a brit uniós tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodásban rögzítettek, és jegyzőkönyveinek teljes végrehajtásához.

Gitanas Nauseda litván elnök azt mondta, „nem számít, mi lesz a végső forgatókönyv”, a legfontosabb, hogy az Egyesült Királyságot a lehető legközelebb kösse magához az Európai Unió.

Jüri Ratas észt miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság „jó partnere és barátja” az Európai Uniónak.

Úgy gondolom, hogy a jövőben is szükség van stratégiai kapcsolatokra az Egyesült Királyság és az EU között. A jelenlegi mindkettőnk számára nagyon nehéz időszak, de megoldást kell találnunk a jövőbeni kapcsolatainkat illetően

– fogalmazott.

Andrej Babis cseh miniszterelnök érkezésekor elmondott beszédében fokozottabb uniós koordinációt szorgalmazott a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve azt mondta, „mindannyian fenntartható jövőt akarunk biztosítani gyermekeinknek és unokáinknak, de ennek megvalósításához fokoznunk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelmet” – mondta.

A csütörtökön kezdődő, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó középpontjába az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok állnak. A tanácskozáson az uniós tagországok vezetői áttekintik azt is, hogy milyen eredményeket sikerült elérni azon célkitűzés teljesítésében, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.

A tagállami vezetők megvitatják az Európai Bizottság és az Európai Parlament által javasolt új célértékeket, amelyek 55 illetve 60 százalékos kibocsátáscsökkentést szorgalmaznak 2030-ig.

A egyre romló járványügyi helyzetre tekintettel az uniós vezetők megbeszéléseket folytatnak a tagállami intézkedések uniós szintű koordinálásnak lehetőségeit, valamint az vírus elleni oltóanyag közös uniós beszerzésével kapcsolatos fejleményeket. Az afrikai országokkal ápolt kapcsolatokról szóló megbeszélések egyebek mellett a kereskedelemre, a fejlesztésre, a biztonságra és stabilitásra, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre összpontosítanak majd.