Idén is fennmarad a növekedési előnyünk

Magyarország növekedése 3 százalékkal lehet magasabb az európai uniós átlagnál, a vásárlóerő-standardon (PPS) számított bruttó hazai termék (GDP) pedig 2 százalékponttal közelíthet az uniós átlaghoz – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

A magyar gazdaság 4,7 százalékkal eshet vissza, miközben az uniós GDP 8 százalékkal.

Suppan Gergely aláhúzta: a vásárlóerő-standardon számított GDP a 2019-es 73 százalékról 75 százalékra emelkedhet.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője nagyobb léptékű, 5-6 százalékos GDP-visszaesésre számít Magyarországon, a növekedési különbözet azonban szerinte is megmaradhat. A kilábalás mértéke lehet meghatározó, a bruttó hazai termék válság előtti szintjét Magyarország 2022 második felében érheti el, az EU-ban ehhez képest vélhetően nagyjából fél év késéssel áll vissza a termelés.

A talpra állásban nagy szerepe lehet a költségvetési és az uniós helyreállítási alapból érkező pénz hatékony felhasználásának. Az ING Bank szakértője felhívta a figyelmet: Magyarország a válság előtti években gyorsan használta fel az EU-s forrásokat, ez most előny lehet, mivel hamar elindulhatnak a reálgazdaságot támogató projektek.

A régióban Lengyelország teljesít a legjobban 2020-ban, mivel zártabb, nagyobb gazdaságról van szó, ám a magyar gazdaság a cseh, a szlovák és a román gazdaságnál is jobban produkál – magyarázta Virovácz Péter.

A szlovákok tavaly 1 százalékponttal voltak közelebb az uniós átlaghoz, mint Magyarország,

ez a hátrány az idén lefaragható, és arra is van esély, hogy akár egy hajszállal előrébb kerüljön a hazai gazdaság, mint a szlovák.

Az elemző rámutatott: a magyar és a szlovák egyaránt kis, nyitott, az autóiparra fókuszáló gazdaság, viszont az euróövezet tagjaként északi szomszédunknak nincs lehetősége önálló monetáris politikát folytatni.

Suppan Gergely abban látja Lengyelország idei jó teljesítményének okát, hogy ott a GDP-hez viszonylag kis mértékben járul hozzá a válság által leginkább érintett turizmus, ezért idén Magyarország elé kerülhet a vásárlóerő-standardon számított GDP szempontjából.

Kollégájához hasonlóan a Takarékbank szakértője is befoghatónak ítéli meg a szlovák gazdasági teljesítményt, amely valamivel gyengébb az idén, mint a magyar. Az autóipar szempontjából hasonló a két ország helyzete, viszont hazánkban a turizmus szerepe nagyobb.

A vásárlóerő-standardon számított portugál GDP idén 77-78 százalékra csúszhat le a tavalyi 79 százalékról, így Magyarország pár éven belül utolérheti a kisebb ibériai ország fejlettségi szintjét – világított rá Suppan Gergely.

A magyar fejlettség mértéke 2023–2024 körül érheti el az uniós átlag 80 százalékát,

az osztrákokétól viszont messze van, ráadásul idén számottevően jobban teljesíthet az alpesi ország gazdasága, mint a hazai.

A Takarékbank vezető elemzője hozzáfűzte: ugyan a spanyol és az olasz fejlettségi szint egyelőre sokkal magasabb – az uniós átlag 91, illetve 95 százaléka –, ám nincs kizárva, hogy 2030 körül ezeket a mediterrán országokat is utoléri a magyar gazdaság.