Takarékbank: nagyobb lesz a GDP-csökkenés

Felpattanás előtt áll a magyar gazdaság, de azért rengeteg kérdőjel övezi a jelenlegi piaci helyzetet – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Még az első hullám végkimenetele sem ismert a gazdaságban, s azt sem tudjuk, hogy a második hullám milyen hatással jár majd.

A Takarékbank ezért több forgatókönyvet is készített. A bank az idei évre 5 százalék alatti, 4,7 százalékos visszaesést vár, jövőre 7,2 százalékos felpattanás az alappálya prognózisa. Ez nagyban függ attól, hogy lesz-e és elérhető lesz-e a vakcina – az átoltásra minimum fél évre van szükség.

Épp ezért a növekedés szempontjából a második félév lehet az impozáns növekedés – a Takarékbank szerint a III. negyedévben akár 17 százalékos lehet a felívelés. Ha a második hullám erős is lesz, akkor sem várható olyan visszaesés, mint a II. negyedévben, így a w-alakú görbe esetén a második szár már kisebb lesz.

Egy kisebb hatású második hullám esetén 5,1 lesz az éves visszaesés, míg komoly második hullám esetén is mindössze 5,8 százalékos visszaesést prognosztizál a Takarékbank.

A komolyabb vírushatás a 2021-es növekedési felpattanásra lesz komolyabb hatással:

az alappálya 7,2 százalékos felpattanása helyett mérsékelt második hullámos korlátozással 5,8, erőteljes szigorítás mellett csak 4,4 százalékos lesz a 2021-es felpattanás.

Ugyanakkor az így alacsonyabb bázis komolyabb emelkedést hozhat 2022-ben. A 2022-es alapprognózis 4,7 százalékos GDP-bővülést jelez előre, a mérsékelt scenárióban viszont 5 százalékos lehet az emelkedés, s ha mélyebb lesz a 2020-as válság, s így óvatosabb a 2021-es visszakapaszkodás, akkor pedig a Takarékbank szerint akár 6 százalékos ugrást láthatunk majd a 2022-re. A növekedést alaposan megtámogathatja majd, hogy a jövő évre szinte biztosan elérhetővé válnak a helyreállítási alapok.

Azzal kapcsolatban, hogy a II. negyedévben az ország Európa 4. legnagyobb gazdasági visszaesését produkálta, Suppán Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy nálunk koncentráltan jelentek meg a II. negyedévben a korlátozások, egyszerre állt meg az autóipar és turizmus is. Az éves növekedés tekintetében ugyanakkor már lényegében a középmezőnyben állunk, az EU-átlagnál kedvezőbb helyzetben vagyunk.

Magyarország a járvány okán 2016. I. negyedévének szintjére esett vissza, míg az olasz gazdaság az 1995-ös szinteket is 5 százalékkal alulmúlja. Régiós szinten két negyedév alatt a legkomolyabb visszaesést Szlovákia könyvelhette el, míg Lengyelországban volt viszonylag a legcsekélyebb a visszaesés.

A mostani dinamika különbségnek köszönhetően Portugáliát 2 éven belül megelőzhetjük, az olasz és a spanyol gazdasági szintet 2030-ig érhetjük utol – vélekedett a Takarékbank vezető elemzője.

Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom már III. negyedévben komoly visszapattanást mutat, s jó adatokat közöl a vendéglátás és – a légi szállítást leszámítva – a szállítmányozó ipar.

A következő hónapokban a turizmust leszámítva szinte minden iparág komoly mértékben erősödni fog.

A bérrendezések hatására a Takarékbank komoly mértékű lakossági fogyasztás- bővüléssel számol a jövő évre, a beruházások ugyanakkor csak lassabban találhatnak magukra. A szolgáltatás-egyenleg a turizmus elmaradása miatt akár a jövő év második feléig negatív maradhat. A világszintű adatok szerint az autógyártás magára talált – az elhalasztott vásárlások, illetve a biztonságérzet miatt a közösségi közlekedés helyett használt autók miatt – csúcson vannak a rendelésállományok.

A hazai ipari termelés a jövő év második félévében érheti utol a válság előtti szintet, ám az új akkumulátorgyárak bekapcsolódása miatt gyorsabb lesz a felzárkózás, sőt – ahogy a friss KSH adatok jelzik, hogy a magyar rendelésállomány 8,5 százalékos pluszban van éves szinten – az látható, hogy bár a magyar ipar beesése komolyabb volt, mint például a német, de a visszapattanás is jelentősebb lett.

Ugyancsak gyors felpattanás volt látható a kiskereskedelemben – itt azonban nagy a bizonytalanság, hogy a vendéglátás terén milyen jövőt hoz az ősz és a második hullám.

Nagy kérdés az is, hogy milyen lesz a karácsonyi forgalom a járvány árnyékában. Az építőipari rendelésállomány komoly mértékben eltűnt, s bár a lakásépítésekre – csúszással – jótékonyan hat majd az 5 százalékos áfa, ám ez a szegmens csak az ipar 20 százalékát adja.

Az építőipari beruházásokból komoly mértékben hiányzik az állam, s az is látszik, hogy a céges beruházások is megtorpantak.

Itt a már említett EU helyreállítási alap hozhat változást, de Suppan Gergely figyelmeztetett: a komolyabb beruházások átfutási ideje 2 év lehet. A kormány ennek kapcsán adott inkább pénzeket a kkv-szektornak, akik azonnal felhasználják azt, ám ennek hatása valóban rövidtávú.

A háztartások fogyasztása az idei év egészében 1,2 százalékkal esik csak vissza a bank szerint, amit Suppan Gergely szerint az első negyedéves jó adat mellett az is indokol, hogy a második negyedévi tiltások után számos helyen ismét lehet költeni a pénzeket. A prognózis a jövő évre 5,4 százalékos fogyasztásbővüléssel számol.

A Takarékbank szerit idén 3,5, jövőre 3,7 százalékos lehet az infláció, de a bázishatás miatt áprilisban 5 százalék körüli megugrást láthatunk majd, A maginfláció idén 4,1, jövőre 3,4 százalék lehet.

A költségvetési deficitet a bank a Varga Mihály által várt 7-9 százalékos sáv közepére, 8 százalékra várja, Supan Gergely szerint érdekesség, hogy a piacok ma azt értékelik, minél komolyabb fiskális ösztönzést adnak a kormányok – más kérdés, hogy ez milyen hosszú konszolidációt okoz majd.

Az államadósság 70-75 százalékra emelkedhet, ám 221-től gyorsan leépülhet, de mind a deficit, mind az adósság terén nagyon komoly, akár 5 százalékos eltérés is előfordulhat – jelezte a szakember. A folyó fizetési mérleg a szolgáltatások többletének kiesése miatt idén mindenképp hiánnyal zár majd, de a külső finanszírozási kapacitásunk továbbra is többletben marad.

A forint és a hazai tőzsde alulértékelt, ám az erősödés eddig a forintnál nem következett be – a régiós devizáktól is elszakadtunk, amit az ultralaza hazai jegybanki politika magyaráz. Suppan Gergely szerint az MNB 370 forint fölé már nem akarja engedni a forint árfolyamát, mivel az már komolyan hatna az inflációra.

Így érjük utol az uniós gazdaságot

Matolcsy György, az MNB elnöke 10 pontban foglalta össze, szerinte mi szükséges ahhoz, hogy az évtized végére elérjük az EU akkori átlagos fejlettségi szintjét, amely az akkori osztrák fejlettség közel négyötödét jelentheti.

A jegybankelnök szerint ehhez a versenyképességi reformok zömét most kell elindítanunk – szerinte a 2010-es évek sikeréhez is az időben elindított reformok kellettek. A jelenlegi helyzetben nem az egyensúly megteremtése a fontos, hanem az, hogy a gazdaság visszanyerje a növekedést. Párhuzamosan kell kezelni a fejlesztéspolitikát és a versenyképességet, ezért az uniós és a hazai pénzügyi forrásokat kombinálva kell a fejlődés érdekében felhasználni. Hangsúlyosabban kell elősegíteni, hogy feltörekvő hazai családi vállalkozások adják a GDP gerincét – Ausztria ezen cégektől erős. Ugyancsak prioritást kell, hogy kapjon a digitalizáció minden területen – a hálózati és platformműködésre történő áttérés hozhat sikert. Matolcsy György a városhálók kialakításában is sikertényezőt lát – e téren szerinte az országhatárok sem jelenthetnek akadályt. Fontosnak látja, hogy a magyar vállalatok a a Kárpát-medencében és a tágabb régióban egyaránt megjelenjenek hazai profitot is termelő tőke kifektetéseikkel stratégiai ágazatokban, miközben a modern ágazatokba külföldről érkező közvetlen beruházások és a szolgáltatások mellé saját tulajdonú ipart építünk. A jegybankelnök végül hitet tett a tudás mellett: ahogy fogalmaz: az igazi titok a tehetségek felépítése és „röptetése” a tudomány, az üzlet, a közösségek és a politika világában.