A török líra pénteken közel kéthónapos csúcsára erősödött, és mintegy 12 százalékos heti nyereséget ért el,
miután Tayyip Erdogan elnök új gazdasági modell elfogadására tett ígérete felkeltette a jegybank jelentősebb kamatemelésével kapcsolatos várakozásokat. Elemzői konszenzus szerint a központi bank a jövő héten 15 százalékra emelheti a kamatlábat a jelenlegi 10,25 százalékról. A Capital Economics közgazdászai valamivel alacsonyabb, 14,75 százalékos alapkamatot várnak.
Pénteken 7,61 líráért adtak egy dollárt, ami szeptember 25-e óta a legjobb érték.
Ez mostanra 7,66-ra esett vissza.
A múlt heti 8,58-as rekordmélységét követően a török deviza erősödését az ortodoxabb gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások indították el, miután a jegybankelnök és a pénzügyminiszter a múlt hétvégén távoztak tisztségükből.
A várakozásokat tovább erősítette, hogy Erdogan piacbarátabb hangnemre váltott, a stabilitáson és a nemzetközi befektetéseken alapuló gazdasági növekedést ígérve. A török államfő pénteken jelezte: 2021 első hónapjaiban a parlament igyekszik majd prioritásként napirendre tűzni az akciótervet, amelyben az emberi jogokra vonatkozó résznek különös jelentőséget fognak tulajdonítani.
Az érintettekkel történő konzultációt követően az alapvető jogok védelmétől a tulajdonjog fejlesztéséig megannyi kiegészítő rendelkezést hozzáadnak a tervhez
– húzta alá. A gazdasági reformcsomaggal kapcsolatban közölte: elsődleges céljuk, hogy mihamarabb egyszámjegyűre mérsékeljék az inflációt. Naci Aqbal a jegybank új elnöke korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy a jövőben a magas infláció csökkentésére összpontosítanak, melyhez valamennyi rendelkezésére álló monetáris politikai eszközüket felhasználják.
Ez a lépés azért is rendkívül sürgető, mert a török líra az év eleje óta elvesztette értékének 30 százalékát,
és a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza volt 2020-ban. Az éves infláció 12 százalékhoz közelít, és az ország devizatartalékai vészesen csökkennek. A romló helyzetet, a negatív reálárkamatok, valamint a török külpolitikával kapcsolatos nyugati szankciók kockázata váltotta ki, melyet a költséges devizapiaci állami beavatkozások sem tudtak megfordítani. A török állami bankok becslések szerint 100 milliárdos dollártartalékot adtak el az idén a líra támogatására.
A romló devizapiaci környezet ellenére az alacsonyan tartott alapkamatnak voltak előnyei is:
az ipari termelés szeptemberben éves összevetésben 8,1 százalékkal növekedett.
A kamatemelés ugyan lassíthatja a gazdaság fellendülését, azonban hozzájárulhat a fizetési mérleg szélesebb körű problémáinak elhárításához. A pozitív devizapiaci remények ellenére Tatha Ghose, a Commerzbank pénzügyi elemzője szerint 2021 végére az irányadó kamat 16 százalékra emelkedhet, azonban 2020 végére így is 9,5 lírába, míg 2021 márciusára már 10 lírába kerülhet egy amerikai dollár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.