A magyar háztartások kiadásaik ötödét lakhatásra költik

Míg Magyarországon a 20 százalékát, addig az unióban a 24 százalékát tették ki a lakhatási költségek a háztartások összes kiadásának.

V.D.

2020.11.30, 16:15

Magyarországon az elmúlt évtizedben arányaiban négy százalékponttal visszaszorult, így 2019-ben már a háztartások összes kiadásának az ötödét tették ki a lakhatási költségek. Azonban a szeszes italok és dohánytermékekre szánt keret számottevően meghaladja az egészségre költött összeget – derül ki az Eurostat friss felméréséből.

Az Európai Unió statisztikai hivatala hétfőn publikálta a háztartások kiadásaira vonatkozó felmérését, amelyben az európai állampolgárok költéseit költségelemekre bontva hasonlították össze a 2019-es év alapján.

Mindenképpen érdekes a friss statisztika hiszen az új koronavírus-világjárvány megjelenése előtti fogyasztói szokásokról ad egy képet, amely utólag a sokkhatás felmérésénél lesz kiemelkedően fontos.

A uniós hivatal által gyűjtött adatokból az derül ki, hogy a tagállamok polgárai legnagyobb arányban:

összes kiadásuknak majdnem negyedét, azaz 23,5 százalékát költötték lakhatási költségekre,

ezzel számottevően megelőzve az ezt követő közlekedésre(13,1 százalék)

és élelmiszerre(13 százalék) költött összegeket.

eurostat

Ezzel szemben az EU polgárai arányaiban a legkevesebbet az oktatásra(0,9 százalék), kommunikációra(2,4 százalék) illetve a szeszes italok és dohánytermékek fogyasztására(4 százalék) majd egészség (4,4 százalék) szánták.

Míg hazánkban a háztartások főbb kiadásainak sorrendjében nem tapasztalhatóak kiemelkedő különbségek a kontinensen mért átlagokhoz képest, mégis rámutat néhány érdekes eltérésre a következő Magyarországra vonatkozó diagram.

Az európai átlaghoz hasonlóan Magyarországon is:

a lakhatásra fordítjuk kiadásaink legjelentősebb részét majdnem ötödét(19,7 százalék),

azonban nálunk a második költségelem már az élelmiszerek(17 százalék) voltak,

míg a közlekedés(13 százalék) csak a harmadik helyet foglalta el a kiadások rangsorában.

Ezzel szemben arányaiban a legkevesebbet szintén az oktatásra(1,7 százalék) és kommunikációra(3 százalék) költöttek a magyar háztartások, azonban a harmadik legkisebb költségelem már a ruházkodás(3,6 százalék) volt a szeszes italokkal és dohánytermékekkel(7,6 százalék) szemben a tavalyi évben.

Ez utóbbi adat azért is figyelem felkeltő, mert 3,5 százalékponttal haladja meg az egészségre(4,1 százalék) szánt összeget, míg a kontinensen ha csupán átlagosan 0,4 százalékponttal is de többet fordítottak az egészségre az alkoholhoz és a dohányhoz mérten.

Az EU statisztikai hivatalának a legkorábbi 2010-es adataival összehasonlítva néhány említésre méltó változásról is beszámolhatunk, ami alapján például a lakhatásra szánt összegek 4 százalékponttal szorultak vissza az elmúlt tíz esztendőben, de egy számottevő 2,5 százalékpontos emelkedés is tapasztalható volt az éttermi és vendéglátói szolgáltatásokra fordított összegek arányában.