Felpörgetheti a beruházásokat az állam

A Versenyképesség-növelő támogatási program keretösszege kimerült, de az új pályázatok befogadására további 50 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte a Világgazdasággal a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) azután, hogy a Magyar Közlönyben megjelent az újabb forrásemelésről szóló kormányhatározat. A szaktárcánál hozzátették, hogy

a programra eddig 904 cég jelentkezett, a támogatott vállalatok összesen 424 milliárd forintot fektettek be 35 iparágban. Akár már ezek a befektetések is visszaköszönhetnek részben a harmadik negyedéves beruházásokban,

amelyekről holnap közli a tényadatokat a Központ Statisztikai Hivatal.

A harmadik negyedévben 8 százalékkal eshettek éves alapon a beruházások, de a rendkívüli bizonytalanság miatt 5 és 10 százalék között bármekkora lehetett a csökkenés mértéke – mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Viszonyításképp: az április–júniusi időszakban 9,9 százalékkal csökkent a teljesítmény. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire nehéz most a prognóziskészítés a beruházások esetében. Mínusz 7,6 százalékra számít, de nem tartja kizártnak, hogy még a második negyedévnél is rosszabb az adat, akár 10 százaléknál nagyobb mértékben maradtak el a fejlesztések az egy évvel korábbitól.

Az Európai Bizottság márciusban lehetővé tette a tagállamoknak, hogy átmenetileg támogatást nyújtsanak a járvány miatt nehéz helyzetbe került kkv-knak, illetve nagyvállalatoknak. A program áprilisi meghirdetése óta a kormány több ízben – májusban, illetve a nyár folyamán is többször – megemelte a keretet.

A legutóbbi döntéssel már 221 milliárd forint áll azon vállalkozások rendelkezésére, amelyeket a járvány súlyosan érintett.

Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Világgazdaságnak kifejtette: a program főként a korábban tervbe vett beruházások megvalósításában segítség olyan vállalkozásoknak, amelyeknek nehézségeik támadtak. A szakértő szerint a program alkalmas arra, hogy a fejlődőképes közép- és nagyvállalati kör beruházási aktivitásának a Covid-válságból adódó visszaesését tompítsa. A KKM leszögezte, hogy a kormány továbbra is támogatja azokat a beruházásokat, amelyeken keresztül munkahelyek jönnek létre, vagy lehetővé válik már meglévő munkahelyek megvédése. Matheika Zoltán viszont úgy látja, hogy a vállalati beruházások esésének megállítására vagy rövid távon növekedésbe fordítására a program aligha alkalmas. Érvelése szerint elsősorban nem a középvállalati szegmens iparon belüli pozíciójának erősítéséről van szó, hanem inkább e pozíció stabilizálásáról. Érdemes azonban hozzátenni, hogy

az állam számos programot indított a hazai vállalatok fejlesztéseinek támogatására, ezek összértéke az idei büdzsében elérheti az 500 milliárd forintot.

Az állami beruházások a második negyedévhez hasonlóan visszahúzhatták a fejlesztéseket, lényegesen kevesebb a kiírt közbeszerzés és az önkormányzati beruházások zöme is leállt – jelezte Suppan Gergely. Ugyanerre hívta fel a figyelmet korábban lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki jelezte, hogy az április–júniusi visszaesésben érdemi szerepe volt a fejlesztési projektek előkészítetlenségének. Németh Dávid rámutatott, hogy míg a fogyasztás és a külkereskedelem magára talált, a beruházások várhatóan nem javultak érdemben, a harmadik negyedévben a GDP csökkenésből 2-2,2 százalékpontot magyarázhat a szektor. Az október–decemberi időszakban a korlátozások ellenére sem valószínű további romlás, ellenben bizakodásra adnak okot a vakcinákról érkező kedvező hírek, így idén 7-8 százalékkal eshetnek a fejlesztések. A K&H Bank szakértője hozzáfűzte: a második negyedévben volt a legmagasabb a beruházási ráta, ami a harmadik negyedévben már csökkenhet, a 2019-es 28 százalék körüli szintről 26 százalékra eshet a mutató. A Takarékbank elemzője is 26 százalékkal kalkulál, a vártnál rosszabb GDP-adat viszont stagnálást is hozhat.