Inflációs és GDP adatok érkeznek a jövő héten

Több statisztikai adat is megjelenik a következő héten, közülük kiemelkedik a fogyasztói árindex októberi adata és az idei harmadik negyedéves bruttó hazai termék (GDP).

Hétfőn teszi közzé a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás központi alrendszerének október végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatatóját. Az október 22-én közzétett részletes adatok szerint szeptemberben 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, így az év első kilenc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2270,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. A PM kiemelte: a járvány második hullámának idején a legfontosabb cél a magyar gazdaság működőképességének a megőrzése, a munkahelyek megvédése és a vállalkozások támogatása. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 303,6 milliárd forintot tett ki.

A központi alrendszer kiadásai szeptember végéig 18 460,0 milliárd forintot tettek ki, 2612,6 milliárd forinttal, 16,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A központi alrendszer bevételei szeptember végéig 16 189,7 milliárd forintot tettek ki, az előző év azonos időszakához képest 645,9 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal nőttek. A kiadások közül az év első kilenc hónapjában kiemelkednek a koronavírus-járvány miatt szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatások, 150,9 milliárd forint összegben. A járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések szeptember végéig 581,4 milliárd forintot igényeltek – közölte a PM.

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árak októberi statisztikáját.

Szeptemberben a fogyasztói árak 0,4 százalékkal csökkentek, az infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 3,4 százalékra lassult az előző havi 3,9 százalékról, a maginfláció 4,0-re 4,7 százalékról mérséklődött.

Az infláció lassulásában az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások mérsékeltebb drágulása játszotta a legnagyobb szerepet.

Csütörtökön az építőipari termelés szeptemberi statisztikája jelenik meg. Augusztusban az előző hónaphoz képest

1,9 százalékkal nőtt az építőipari termelés, de még így is 13,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A júliusihoz mérten 1,9 százalékkal, a májusi mélyponthoz képest pedig 11,1 százalékkal emelkedett az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya 18,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az év első nyolc hónapjában 10,4 százalékkal maradt el az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbitól.

Szintén csütörtökön közli a KSH a szeptemberi ipari termelés második becslését. Az első becslés szerint szeptemberben

az ipari termelés a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 1,0 százalékkal mérséklődött.

Az előző hónaphoz képest 2,3 százalék volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított növekedés, áprilishoz képest pedig 61 százalék. Az év első kilenc hónapjában 9,2 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához mérve.

Pénteken a GDP idei harmadik negyedévi első becslését teszi közzé a KSH.

Idén a második negyedévben a GDP volumene 13,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékos volt a csökkenés. A nemzetgazdaság teljesítménye az első fél évben 6,1 százalékkal mérséklődött a nyers adatok szerint. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt – írta a KSH.