Kettős szorításban a mirelitgyártók

Az ipart idén több negatív hatás is érte: egyrészt jelentősen drágultak az alapanyagok, másrészt kevesebbet vetettek és termeltek a gazdálkodók – mondta Losó József. Emiatt a zöldségfeldolgozó-iparban bizonyos terményeknél alapanyaghiány lépett fel – annak ellenére, hogy jelentős volt a drágulás. Hiány volt például zöldborsóból, amely fontos a feldolgozóipar és az agrárium számára is. Az előbbi nemcsak magában, hanem keverékek alapanyagaként is használja, a termelőknek pedig szinte az első nagyipari növény, amely pénzt hoz, másrészt elég korai ahhoz, hogy ugyanazon a területen lehessen még egy vetéssel dupla haszonra szert tenni. Pillangós növényként ráadásul kiváló elővetemény. Ennek ellenére csökkent a termőterülete, ami valószínűleg a tavalyi katasztrofális terméshozamra vezethető vissza.

A csemegekukorica esetében – amely az élelmiszeripar legjelentősebb zöldségnövénye – a borsó betakarításának elhúzódása okozott gondot, mert így kevesebbet tudtak vetni belőle. A kézi munkát igénylő növényeknél hiányzott a munka­erő, ezért ezek a kultúrák visszaszorultak, nem termesztenek már belőlük annyit a mezőgazdasági termelők, mint amennyit korábban, így nincs is annyi, amennyire szükség lenne – mondta Losó József.

A vendégmunkások elmaradása például a kézimunka-igényes paprika- és brokkolikultúrákban okozott nagyobb csökkenést.

A gyümölcsöknél ezt az évet katasztrofálisnak nevezte Losó József, hozzátéve, hogy annak a kevés gyümölcsnek, ami megtermett, a csillagos egekbe szökött az ára. A meggy például akkor kapta az esőt, amikor érett, amikor szüretelni kellett volna. Az eső miatt fellazul a hús, az ipar pedig nem maggal együtt adja el a meggyet, azt magozni kell. Ha laza a hússzerkezet, a tüskék nem tudnak olyan hatékonysággal dolgozni, illetve ha nem sikerül elkapni a magot, akkor, mivel a gyümölcshús nagyon laza, kicsi az ellenállása, ezért könnyen félre tud csúszni a mag, és bennmarad a gyümölcsben – magyarázta. Ráadásul már a fán megkezdődött a barnulás, amit kívülről nem is látni.

Így a feldolgozóipar nem tudta kihasználni a kapacitásait, ami a hatékonyság rovására ment, a járulékos költségek emelkedtek.

A hűtőiparban például a tárolóterekben ugyanúgy le kell adni a hűtési energiát, de nincs olyan produktum, amelybe a költségnövekedést bele lehetne építeni. Az ipari növényeknél 30 százalékkal nőtt az ár, a gyümölcsöknél pedig százszázalékos vagy annál is nagyobb arányú drágulás volt, míg az energiaköltségek emelkedése változó, a kihasználtságtól függ.

A pandémia miatt leginkább a vendéglátóipar kereslete esett vissza, amely egyébként jelentős piaci részt képvisel.

A Mirelite Mirsa Zrt.-nek például vannak olyan vevői, akik a légitársaságokat látják el.

Az exportpiacokon drasztikus a visszaesés, másrészt a logisztika miatt amúgy is vannak gondok, a ­piac nem tudja követni ezt az árnövekedést – mondta az osztályvezető.

A feldolgozók szerinte a túlélésre törekednek, mindenki azt várja, mikor lesz vége a vírushelyzetnek, mikor normalizálódik a fogyasztás. A Mirelite Mirsa előremenekül, beruházásokkal, termékfejlesztésekkel készül a jövőre. „Mi nem a csodákban hiszünk, hanem magunkban – mondta Losó József –, azért dolgozunk a megoldásokon, hogy amikor túl leszünk a járványon, jól tudjunk működni.”