Magyarországon megugrott az igény a tudományos szakemberek iránt

A koronavírus-világjárvány gazdasági sokkhatása szinte egész Európában az alapfokú végzettséggel rendelkezőket sújtja a legnagyobb arányban, ezen a területen minden tizedik dolgozó elvesztette az állását. Ezzel szemben a tudományos és mérnöki végzettségű szakemberekre még meg is ugrott a munkaerő-piaci igény – derül ki az Eurostat friss felmérésből.

A jelenlegi egészségügyi válság munkaerő-piacra gyakorolt hatásait már az uniós foglalkoztatási ráták korosztályokra való bontásával megvizsgáltuk egy előző írásunkban. Most pénteken azonban a foglalkoztatás szakirányok szerinti megosztását publikálta az Európai Unió statisztikai hivatala az elmúlt egy éves időszak viszonylatában.

Az uniós hivatal 2019 második féléves adatai szerint,

az unióban összesen több mint 200 millió állampolgár dolgozott, ami az idei évre 6 millió munkahellyel esett vissza, így egy átlagosan 2,4 százalékos csökkenést produkálva a vizsgált időszakban.

Az aktuális kutatás azonban górcső alá veszi a foglalkoztatás szakirányonkénti változásait is, és további érdekes átalakulások tapasztalhatóak az adatokból.

A fenti diagramon szakirányonkénti bontásban látható az unióban dolgozó emberek száma ezer főben számolva, és a 2019-es és 2020-as második negyedévi adatok alapján.

Ezekből az mondható el, hogy az EU-ban a koronavírus-járvány által legnagyobb arányban sújtott szakmák:

Mindenképpen érdekes továbbá, hogy a válság hatására megnőtt a tudományos és mérnöki szakirányon foglalkoztatottak száma az unióban, így 5 százalékkal azaz majdnem 2 millió fővel dolgoztak többen ezen a területen a vizsgált időszakban. Továbbá bővülést mértek még a műszaki szakemberek(1,31 százalék) és a fegyveres szolgálatok (0,15 százalék) esetében is.

A magyarországi statisztikákból is hasonló kép körvonalazódik, azonban néhány eltérés színesíti az elmúlt egy év adatait.

Az egy évvel korábbi foglalkoztatási adatok alapján Magyarországon összesen több mint 4,5 millióan dolgoztak, ami egy 2,3 százalékos csökkenést követően valamivel 4,4 millió fölé süllyedt.

Az uniós átlagnál azonban nagyobb arányban, majdnem 18 százalékkal esett vissza az alapfokú végzettséget igénylő munkahelyek száma hazánkban,

ami 76 ezer ember megélhetését jelenti. Ugyanakkor szintén majdnem 11 százalékkal csökkent a vezető beosztásúak(19 ezer fővel) foglalkoztatása is, és hasonló volt a helyzet a mezőgazdaságból élőknél(12 ezer fővel) mért 9 százalékos szűküléssel.

Ezzel szemben az EU átlagához képest Magyarországon majdnem háromszoros arányban, azaz 15 százalékkal bővült a tudományos és mérnöki munkahelyek(110 ezer fővel) száma.

Továbbá hasonló mértékű 14 százalékos növekedést figyeltek meg a fegyveres szolgálatok állományaiban(2400 fővel) és majdnem 1 százalékos emelkedés jellemezte a kézműves iparág(5200 fővel) foglalkoztatottságát az elmúlt egy évben.