Makrogazdasági hatásuk is van az innovatív gyógyszerterápiáknak

Hogyan reagált a gyógyszeripar a pandémiára?

Az iparág eddig jelesre vizsgázott. Mindezt úgy, hogy a járvány közvetlen és közvetett hatásai elementáris erejű csapásként érkeztek: a nagyszámú megbetegedésen túl csak Európában több mint kétezermilliárd euró kiesést hozott a GDP-ben a gazdasági visszaesés. Ezért korábban soha nem látott figyelem irányult a modern egészségiparra és gyógyszeriparra, amelyek megmutathatták, hogy az egyik legeredményesebb, leginnovatívabb iparágakról van szó, amelyek egy ilyen extrém helyzetben is gyorsan tudnak reagálni. A vállalatok villámgyorsan új működési modelleket alakítottak ki, a cégek megosztották egymással kutatási tapasztalataikat. A versenytársak megnyitották az adatbázisaikat, kölcsönösen tájékoztatták egymást a tudományos részeredményekről, és transzparenssé tették a vizsgálati protokolljaikat. Annyira fontossá vált most ennek a szektornak a teljesítménye, hogy még az Európai Unió versenyhatósága is engedélyezte a gyógyszercégek ez irányú együttműködését.

Mindenki a vakcinára vár, a kutatók azonnal felvették a kesztyűt, ahogy bebizonyosodott, hogy a járvány világméretűvé dagad.

Igen, hiszen most látszik igazán, mennyire súlyos károkat okozhat, ha egy betegségre nincs gyógymód. Az utóbbi években egy kicsit elkényelmesedtünk, de a mostani helyzet rávilágít arra, hogy egy új terápia hatásai nemcsak közvetlenül a betegek gyógyításában mérhetők, hanem az innovatív gyógyszereknek pozitív társadalmi-gazdasági hatásaik is vannak. Bár nagyszámú kutatás irányul ezek kifejlesztésére, definitív gyógyszeres terápia egyelőre nincs a koronavírus okozta megbetegedés és szövődményei ellen, miközben a legígéretesebb védőoltások harmadik kutatási fázisa is a végéhez közeledik. A szektorban globálisan már jó ideje megkezdődött a gyártói és logisztikai kapacitások fejlesztése és lehetőség szerinti összehangolása. Ennek köszönhető, hogy ha megérkezik az Európai Gyógyszerügynökségtől vagy az amerikai hatóságtól a vakcina törzskönyvezési engedélye, akkor azonnal elindulhat a szállítás. A gyártók ugyanis már előre – saját kockázatukra – megkezdték a készítmények tömeges gyártását is. Az, hogy a Covid–19 elleni vakcina minél gyorsabban tömegesen elérhető legyen, nem pusztán egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is jelentős: a világszerte csökkenő termelés-visszaesést vagy épp a fertőzések miatt keletkező munkaerőhiányt is számottevően enyhíteni tudja.

Az idő a legszűkebb keresztmetszet. A kormányok már most több százmilliós nagyságrendben foglalnak le vakcinákat. Kicsit mintha feje tetejére állt volna a világ, nem gondolja?

Valóban megfordult a sorrend, nem az történik, hogy egy engedélyezett új gyógyszer esetében a cégek kérvényezik a finanszírozást, hanem a kormányok már előre bejelentették igényeiket a vakcinára, és óriási mennyiségeket le is kötöttek. Magyarország például már sok millió dózis oltóanyagot lefoglalt. Ahhoz képest, hogy korábban tíz-tizenöt évig tartott egy vakcinafejlesztés, most a koronavírustörzs azonosítása óta még egy év sem telt el, és már csak egy hajszál választ el bennünket a hatékony és biztonságos vakcinától.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a nemzeti egészségbiztosítók másképp tekintenek az innovatív terápiákra?

A pandémia remélhetőleg megváltoztatja a jellemzően költségfókuszú kelet-közép-európai országok gondolkodását, hogy a jövőben ne szinte kizárólag financiális oldalról közelítsék meg az innovatív terápiákat és azok befogadását. A jelenlegi világjárvány Magyarország gazdasági teljesítményére is kihat, a várakozások szerint 2020-ban több mint 6 százalékkal csökkenhet a GDP. Minél hamarabb megvan a vakcina, annál előbb jelentkeznek az előnyös nemzetgazdasági hatások. Bár most a koronavírus témája minden mást eltakar, ez az összefüggés más betegségek esetén is fennáll, csak eddig kevesebb figyelmet kapott. Bízunk abban, hogy a jelenlegi helyzet egyértelművé teszi a politikai döntéshozók számára: a társadalom egészségébe, az új terápiákba érdemes befektetni, mert attól lesz fenntarthatóan működőképes és erős gazdaságunk.

Készült egy, az innovatív gyógyszerek és terápiák hozzáférhetőségének gyorsítására irányuló kormányzati stratégia. Ez mire helyezi a hangsúlyt?

Ez a javaslatcsomag hosszú távú együttműködéssel és közös gondolkodással jött létre, melynek eredményeként az Innovációs és Technológiai Minisztérium elkészítette Magyarország egészségipari stratégiáját. Ennek alapján a nyár végén született két kormányhatározat, melyek közül az egyik az egészségipar hatékonyságát, a másik pedig a klinikai kutatások megerősítését támogatja. Ebben egyértelművé tették, hogy az innovatív terápiákhoz való hozzáférés stratégiai jelentőségű kérdés, és az ennek meggyorsításához szükséges intézkedési tervet november 30-ig kell előterjeszteni a kormány részére. Ez különösen fontos, hiszen amíg a visegrádi országokban átlagosan félévente születik döntés új gyógyszerek befogadásáról, addig a magyar betegeknek többet kell várniuk: átlagosan 635 napig, de előfordult, hogy több mint ezer napig tartott a folyamat. Reményeink szerint a gyógyszerbefogadások bürokratikus eljárásrendje egyszerűsödhet. Javaslatot tettünk arra is, hogy Magyarország régiós lemaradását hogyan dolgozzuk le, hogy nálunk lehessen majd a jövőben a leggyorsabban és a legszélesebb körben hozzáférni az új terápiákhoz. Ez persze rendkívül összetett, de egyáltalán nem lehetetlen feladat, amire most az új kormányzati stratégia alapján minden korábbinál nagyobb lehetőség nyílt meg.

Hány terápia vár befogadásra az egészségbiztosítónál?

Nyolcvan feletti terápia vár folyamatosan döntésre. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ezek közül negyvennél is több esetben kezdeményezte a soklépcsős befogadási folyamat utolsó fázisát jelentő döntések meghozatalát az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, ami önmagában nagyobb csomag, mint bármelyik korábbi. A szakmai rostán már átmentek ezek a gyógyszerek, most finanszírozáspolitikai döntésre várnak a készítmények, arra a válaszra, hogy mekkora forrást tudnak a NEAK-javaslatokhoz allokálni. Az elfogadott jövő évi költségvetés alapján erre lehet is valamennyi mozgástér, de mindenképpen további kormányzati elköteleződés szükséges – ami az elfogadott kormányhatározatok értelmében elvben már meg is van. Szükség is van arra, hogy ne tartson két-három évig egy-egy terápia befogadása, hiszen a fejlesztések gyors üteme miatt nemegyszer előfordul, hogy mire a folyamat lezárul, már egy teljesen új készítmény válik elérhetővé. Muszáj ebben előrelépnünk, hiszen globálisan mintegy hétezer új gyógyszerkészítmény áll fejlesztés alatt, ezek háromnegyede a területén teljesen újszerű megközelítést és minden korábbinál hatékonyabb megoldást alkalmaz.

Az AIPM tagvállalatai jelentős befizetői a költségvetésnek. Hogyan alakulnak az idei számok?

A gyógyszeripar az egyik legkiszámíthatóbb partnere a költségvetésnek. 2019-ben mintegy 93 milliárd forintot fizetett be sajátos extra ágazati teherként, az idei gyártói befizetések összege ezt is bőven túlszárnyalhatja, hiszen a pandémia esztendejében már előrébb tart a befizetések mértéke, mint az előirányzat. Számításaink szerint az összeg akár a lélektani 100 milliárd forintot is meghaladhatja. Ezeket a bevételeket ráadásul a büdzsében mindig alultervezték, tavaly 81 milliárd forinttal kalkuláltak, az idén pedig 91 milliárddal – azaz a tervezettnél 10 százaléknál is több gyógyszeripari befizetést könyvelhet el a költségvetés a gyógyszergyártóktól.

A következő időszakban mely betegségek kezelésében jelenhetnek meg új terápiák?

A következő években rengeteg innovatív kezelés jelenik majd meg az onkológia területén. Emellett óriási áttörés várható a ritka betegségek terápiás lehetőségeinél, hiszen itt is nagyszámú kutatás zajlik. Szintén gyorsabb haladásra lehet számítani a neurodegeneratív megbetegedések – idesorolható például az Alzheimer-kór és a demencia – vonatkozásában. De a sort szerencsére sokáig lehetne folytatni.

Ha jól tudom, az AIPM arra is benyújtott egy javaslatot, hogy miként lehetne mérsékelni a kórházban eltöltött napok számát Magyarországon.

Igen, hiszen a statisztikai adatok szerint Európa-szerte nálunk az egyik legnagyobb a hospitalizációs teher. Ez „békeidőben” sem szerencsés, pandémiás környezetben pedig kifejezetten veszélyes. A járvány sok egyéb mellett rávilágított arra is, hogy az otthoni terápiás lehetőségeknek is nagyobb teret lehetne adni. Éppen ezért az AIPM, külföldi tapasztalatokra építve és az adott terápiás területeket részletesen elemezve, egy erre irányuló javaslatcsomagot tett le az Emberi Erőforrások Minisztériumának asztalára. Persze ennek megvalósulásához rengeteg mindent meg kell változtatni a hatósági és szabályozási oldalon is, ugyanakkor ez extra költségvetési kiáramlást nem generálna. A cél az, hogy minimalizáljuk a betegek személyes találkozását az ellátórendszerrel, csökkentsük a kórházi környezetben eltöltött időt. Természetesen mindez kizárólag a rendszerbe épített szoros kontrollelemek alkalmazásával valósítható csak meg.