Idén a koronavírus-világjárvánnyal küzdő Európai Unió több országában vezettek be egyes iparágakra vonatkozóan rövidített munkaidőt vagy bértámogatásokat, hogy ezzel is óvják a versenyszférát a válságtól. Ezek ugyan segíthettek elkerülni a tömeges elbocsájtásokat, azonban a munkaerő-piacra még így is jelentős negatív hatása volt az egészségügyi válságnak – mutat rá az Eurostat friss felmérése.
Ahogy a koronavírus végigsöpört Európán jelentős károkat okozott nem csupán az egészségügyben, de a gazdaságban is, aminek eredményeképpen rengetegen veszítik el állásaikat. Éppen ezért is lehet érdekes az Európai Unió statisztikai hivatalának kutatása, amelyben az idei első féléves munkaerő-piaci adatokat vizsgálták a kontinensen.
Az Európai Unióban az idei első félévben az össznépesség tekintetében 1,1 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottság.
Míg a nemek szerinti bontásban nem mutatkoznak jelentős eltérések:
Érdekesség még, hogy a nemek tekintetében ugyan az európai országok zöménél csökkenést mértek,
Máltán mégis mind a nők esetében 1,5 százalékponttal, míg a férfiaknál ha csupán 0,1 százalékponttal is de nőtt a foglalkoztatottság a koronavírus ellenére is.
Az Európai Unió statisztikai hivatala ugyanakkor arra is rámutat a kutatásban, hogy a fiatalokat sújtja legjelentősebb mértékben a Covid-19 által okozott gazdasági sokkhatás. Ha korcsoportokra bontva vizsgáljuk az idei első féléves foglalkoztatási rátákat akkor azt találjuk, hogy
csak a 15 és 24 éves korosztály uniós átlagánál volt megfigyelhető két százalékpont feletti visszaesés.
A fenti grafikonon a foglalkoztatottság EU tagállamokban mért változásai láthatóak életkor szerinti bontásban. Az adatok alapján elmondható, hogy
Magyarországon az idei első félévben az EU átlaghoz hasonlóan 2,1 százalékponttal esett vissza a fiatalok foglalkoztatottsága.
Nem sokkal maradnak el hazánkban a 25 illetve 54 éves kor közöttiek sem, akiknél kereken két százalékpontot esett ez a mutató. A legmeglepőbb változást azonban az 55 évesnél idősebb dolgozóknál mérték, ahol 1,4 százalékponttal még bővült is a foglalkoztatás.
A kontinens országai közül a legdrasztikusabb mértékben Szlovéniában(8,1 százalékpont) esett vissza a fiatalok foglalkoztatási mutatója, majd a sorban utánuk következik Írország(6,5 százalékpont) és Spanyolország(4,6 százalékpont).
Mindenképpen említésre méltóak a németországi adatok is, ahol a fiatalok foglalkoztatása majdnem 1 százalékpontot még emelkedett is az idei első félévben, de javulást mutattak a 25 és 54 éves közötti korcsoport számai is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.