Négyből három európai káros levegőt lélegzik

Európa-szerte több mint 400 ezer ember idő előtti haláláért volt felelős a légszennyezés 2018-ban – derül ki a Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) éves levegőminőségi jelentéséből, amelyet Virginijus Sinkevicius környezetért, óceánokért és halászatért felelős uniós biztos és Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója ismertetett hétfői sajtótájékoztatóján.

Magyarországon a szálló finom por (PM2,5) miatt 2018-ban több mint 13 ezer ember veszítette el az életét.

Európa-szerte a légszennyezés következében összesen 417 ezer ember halt meg idejekorán. Bár az elmúlt évek javuló tendenciát mutatnak – a legelső, 2009-es jelentéshez képest a PM2,5 okozta korai halálesetek száma európai szinten 13 százalékkal csökkent -, de a halálozások száma még mindig túl magas – mondta Virginijus Sinkevicius.

Hozzátette, a légszennyezés a lakosság egészét érinti, de bizonyos csoportok, például a gyermekek, az idősek, a terhes nők és a már fennálló egészségügyi problémával küzdők vannak leginkább kitéve a légszennyezés káros hatásainak.

Bár az értékek az európai standardok alapján javultak, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO mércéje szerint az európai lakosság háromnegyede még mindig egészségre káros levegőjű környezetben él

– ismertette Hans Bruyninckx.

Hozzátette, az európai levegőszennyezés javuló tendenciája ellenére bizonyos elemekre, többek között a talaj közeli ózonra és az ammóniára különös figyelmet kell fordítani a jövőben. Míg az elmúlt évtizedben főként a közlekedésből származó nitrogén-oxid kibocsátás 34 százalékkal csökkent, addig a mezőgazdasági ágazatban műtrágyaként használt ammónia szennyezés csupán tíz százalékkal esett vissza.

Bár a légszennyezésnek számos forrása van, Hans Bruyninckx szerint ezek közül kiemelte, hogy

a dél- és közép-kelet európai országokban a lakosság még mindig alacsony minőségű szilárd tüzelő anyagokat használ, például szénnel és fával fűtik a lakásokat.

A közlekedésben használt belső égésű motorok, a mezőgazdaság és az ipar is nagymértékben hozzájárul a szennyezéshez. Több európai ország már eddig is megsértette a levegő minőségről szóló törvényeket, az Európai Unió a múlt hónapban Franciaországot citálta bíróság elé emiatt.

A levegő minőségére hatással voltak a pandémia visszaszorítását célzó lezárások és korlátozások is. Az idei évre vonatkozó előzetes adatokból láthatjuk, hogy Európában a levegő minősége 2020 áprilisában jelentősen javult. Milánóban és Madridban például a nitrogén-dioxid mértéke több mint 70 százalékkal zuhant és a kis méretű részecske szennyezés (PM10) mértéke egyharmadával esett vissza.

Hans Bruyninckx szerint a levegő minőségének javulása csak részben tudható be a koronavírus-járványnak, hiszen bár a közlekedés, és bizonyos gyártó tevékenységek leálltak, az élelmiszer-termelés, az energiaipar, és számos más szektor tovább működött.

Az Európai Unió nem arra számít, hogy a légszennyezésre a megoldást a lezárások és korlátozások jelentik majd, hiszen már előtte komoly kötelezettségvállalást tett, miszerint 2050-re a közösség eléri a klímasemlegességet. A zöld megállapodás kelthet reményeket, amely keretén belül a szervezet minden iparággal egyeztetve 2022 végén határoz meg új célkitűzéseket.