Németország és a járvány első hulláma

A második negyedévben a koronavírus-járvány a GDP érdemi visszaesését okozta az európai országok körében, míg az eurózónában két számjegyű csökkenést regisztráltak. Érdemes megvizsgálni legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország teljesítményét, ahol az erős exportorientáltság és járműipari kitettség ellenére a visszaesés 3,4 százalékponttal volt kedvezőbb az eurózóna átlagos teljesítményénél. A relatíve kedvezőbb német gazdasági teljesítményt nagymértékben segítette a kormányzat aktív válságkezelése: a munkaerőpiaci programok a lakossági vásárlóerő megőrzését, a bizalom fennmaradását eredményezték, a kormányzati fogyasztás emelkedése, valamint az államhoz köthető építési jellegű beruházások élénkítése pedig közvetlenül támogatta a GDP-t.

Az exportorientált feldolgozóipari nagyhatalom a globális leállás ellenére felülteljesítette a többi nagy európai gazdaság növekedését. Németország GDP-je 11,3 százalékkal mérséklődött éves összevetésben a második negyedév során (szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján).

Visszaesése 3,4 százalékponttal volt kedvezőbb az eurózóna átlagos teljesítményénél, és 2,2 százalékponttal a magyar GDP változásánál. Különösen érdemes megvizsgálni mindezt annak fényében, hogy a kínálati és a keresleti korlátok hatására leálló globális kereskedelem eredményeként az ipari export Németországban is nagymértékben esett vissza. Összhangban az akadozó ellátási láncokkal és a visszaeső kereslettel, a német járműgyártás teljesítménye több mint 50 százalékkal mérséklődött a második negyedévben. A továbbiakban annak járunk utána, milyen tényezők állnak a tetemes kitettség ellenére relatíve kedvező teljesítmény mögött a koronavírus tavaszi, aktív szakaszában.

A relatíve kedvezőbb német gazdasági teljesítményt nagymértékben segítette a kormányzat aktív válságkezelése. A kormányzat munkaerőpiaci programjai a lakossági vásárlóerő megőrzését eredményezték, a kormányzati fogyasztás emelkedett, az államhoz köthető építési jellegű beruházások is élénkültek – ez mind támogatta a relatíve kedvező német helyzetet (ábra).

A második negyedévben a kormányzati fogyasztás tovább bővült, és pozitívan járult hozzá a gazdasági teljesítményhez. A kormányzati fogyasztás a közösségi fogyasztást és a kormányzat által a háztartásoknak juttatott transzfereket is tartalmazza, ez a német GDP mintegy 20,4 százalékát teszi ki. A kormányzati programoknak köszönhetően a kormányzati fogyasztás emelkedése (plusz 3,8 százalék) enyhítette a második negyedévi GDP-visszaesést, amely így alacsonyabb volt, mint az eurózóna átlagos csökkenése.

Az állami beruházások kismértékben tompítani tudták a GDP második negyedéves visszaesését. Bár a bruttó állóeszköz-felhalmozás összességében csökkent, az építőipari beruházások hatására nemzetközi összevetésben az ország a mérsékeltebb visszaesést elszenvedők közé tartozott. A gépberuházások érdemi, 19,2 százalékos csökkenést mutattak, míg az épületberuházások – részben a kormányzati aktivitás megnövekedése miatt – csak enyhébb mértékben, 4,2 százalékkal csökkentek.

Az állami aktivitáshoz köthető egyéb építmények létrehozása csak Németországban és Finnországban tudott bővülést felmutatni éves összevetésben az Európai Unióban.

A termelés oldalról vizsgálva a második negyedév során egyedül az építőipar tudott bővülni (plusz 1,7 százalék) az előző év azonos időszakához képest, ez a GDP alakulásához plusz 0,7 százalékponttal járult hozzá. Az állami szektorhoz kötődő infrastruktúra-fejlesztések és -felújítások sikeresen tudták tompítani a GDP visszaesését.

A sikeres német válságkezelés fontos elemei a gyorsan bevezetett, széles körű és hatékony munkahelyvédelmi programok, amelyek biztosították a munkavállalók munkaerőpiaci státuszának és a vásárlóerő értékének megőrzését.

A nagyvonalú munkahelyvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a jövedelmek viszonylag stabilan alakultak.

A németországi rövidített munkavégzés (Kurzarbeit) igénybevételi lehetőségének időtartamát 12-ről 24 hónapra emelte a kormányzat, így az elhúzódó válság miatti munkaidő-csökkentés következtében kieső munkabér 60-80 százalékát felső korlát nélkül téríti meg az állam.

A családosok számára emelt összegű Kurzarbeitet vezettek be, melynek mértéke 7 százalékponttal magasabb az alapesetnél.

A kormányzat rövidített munkaidőt támogató programja az ideiglenes lezárások idején is elősegítette a fogyasztói bizalom fenntartását, majd a korlátozások feloldásával összhangban a megerősödését. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy augusztusra a német kiskereskedelmi forgalom a válság előtti szintje fölé emelkedett. A német munkaügyi hivatal adatai szerint 2020. április és július között a német foglalkoztatottak átlagosan közel 10-14 százalékát foglalkoztatták Kurzarbeitban. (2020. márciusban 2,6 millió, áprilisban 6,0 millió, májusban 5,9 millió, júniusban 4,6 millió és júliusban 4,4 millió foglalkoztatott részesült a Kurzarbeitben.)

A kormányzat a német újraegyesítés óta nem látott méretű, a GDP mintegy 20 százalékára rúgó fiskális programot fogadott el a vállalati szféra megsegítésére, amelyben a nagyvállalatok, a kkv-k, az egyéni vállalkozók és a startupok egyaránt nagyfokú támogatást kapnak.

Az elsősorban közép- és nagyvállalatok számára kialakított, 500 milliárd euró keretösszegű Gazdaságstabilizációs Alapból 400 milliárd euró értékben az ötmillió eurót meghaladó, nagy összegű hitelekhez kapcsolódó garanciavállalás társul, míg százmilliárd euró értékben a likviditási nehézségekkel küzdő vállalatokat tőkésítik fel az állam maximum tíz évre szóló csendestárssá válása mellett.

A kkv-k és az egyéni vállalkozók 50 milliárd euró vissza nem térítendő állami támogatást kapnak, míg a startupok részére további kétmilliárd euró kockázatitőke-forrást biztosítanak. Ezeken túlmenően a német fejlesztési bank további százmilliárd euró értékben nyújt hiteleket és garanciát egyedi feltételekkel a vállalati szereplőknek.

A versenyképesség megőrzésére, valamint a válságot követő zöld növekedési fordulat elősegítésére egy hosszú távú, modern közlekedésfejlesztési programot indítanak. Az állam 2,5 milliárd eurós programot hirdetett az elektromos autók töltő-infrastruktúrájának fejlesztésére, és kétmilliárd euró értékben támogatja a járműipar beruházásait az elektromos autózásba. Egyrészt keresletélénkítő céllal, másrészt a fogyasztói szokások megváltoztatásának irányítására az elektromos autó vásárlására fordítható, autóként háromezer eurós állami támogatást a kétszeresére, hatezer euróra emelte, negyvenezer eurós vételárig.

Összességében a német kormányzat gyors és határozott lépései, a kormányzati beruházások és a fogyasztás növekedése, valamint a munkahelyek megtartására hozott lépések eredményeként a német GDP az eurózóna átlagánál mérsékeltebb ütemben csökkent.

Az eddig sikeres német válságkezelés részét képezik a gazdasági következmények kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések, amelyek középtávon is lefektetik a német gazdaság kilábalásának irányát és versenyképességének tartós fennmaradását.

A szerző az MNB közgazdasági elemzője